Feng Shui a kertben

A feng shui alapja a taoizmus. Ez a régi kínai filozófia azt tanítja, hogy minden folyamatosan változik, de ez csak teljes nyugalomban érzékelhető. A feng shui szó szerinti fordítása szél és víz. A távol-keleti elképzelés szerint az ember, a természet és a világegyetem közvetlen kapcsolatban állnak egymással, kölcsönösen hatnak egymásra, összességében egy nagy egészt alkotnak. A feng shui háromezer éves történetére olyan nagyságok voltak hatással, mint a kínai klasszikus, Ji Csing. Ji Csing filozófiájának lényege, hogy az emberiség szerencséje folyton változik, körkörösen hullámzik. Ez a körforgás azonban módosítható, ha megértjük a föld energiájának titkait és azt, hogy azok hogyan változtathatók meg.

A csi

A legfontosabb erő a mindent felölelő és egyesítő csi, azaz az energia áramlása, hullámzása és folytonos változása. A csinek akadálytalanul kell kertünkbe jutnia, majd úgy áramolnia, hogy sehol se rekedjen meg és semmiképp se hagyjon ki nagyobb területeket. A feng shuit, s benne a csi áramlását tánchoz tudnám leginkább hasonlítani, egy jól megtanult tánchoz, ahol a táncos maga és környezete kedve szerint ad lendületet, irányt a rég elsajátított lépéseknek, harmóniában a zenével, mindenki örömére lejti táncát.

Az égi állatok

Ha kertet rendezünk a feng shui elvei alapján, fontos említést tennünk az égi állatokról, amelyek a környező tájat jellemzik és a környezet tulajdonságait jelképezik. A zöld sárkány a janghoz tartozik, a kert keleti felén él, a rá jellemző évszak a tavasz, ő a szerencse szimbóluma és mindig a tigrissel szemben áll. A fehér tigris nyugaton él és az őszhöz tartozik, erős, védelmező, de a természeti erőkből fakadó veszélyt is ő jelképezi. A fekete teknős északi állat, a víz elemhez és a télhez tartozik, a hosszú élet, a biztonság és a stabilitás szimbóluma. A vörös főnix a halhatatlan mesebeli madár délen áll, a tűz elemhez és a nyárhoz kapcsolódik. A keleti gondolkodásmód eltérően a miénktől az ember helyzete szerint határozza meg az irányokat. Tőlünk jobbra mindig a tigris, vele szemben, azaz balra a sárkány. A főnix előttünk, a teknős pedig mindig a megfigyelő mögött helyezkedik el, tehát ha háttal állunk a háznak, a tigris oldala mindig a jobb oldalunk felé és a többi állat is a neki megfelelő irányban áll (a legideálisabb az, ha ezek az irányok egyeznek a valódi égtájakkal).

Az öt elem és a báguá térkép

Ezek figyelembevételével állhatunk neki kertünk berendezéséhez. Kínában nevet is adnak a kertnek, melynek jellegét ezáltal is meghatározzák. Nagyon fontos, hogy rólunk és a mi kertünkről van szó! Nincs az a feng shui szabály, ami fölülírja érzéseinket, ha valami érzelmileg nem jól kapcsolódik hozzánk, vagy egyszerűen nem kapcsolódik, az nem lehet hasznára a csinek kertünben. Mielőtt elkezdenénk, fontos, hogy végiggondoljuk, hogy életünk mely területén vannak problémák, ha ez megtörtént, az már elég, hogy szándékunkkal és ennek következtében tetteinkkel a megoldás segítésén munkálkodjunk. Az öt elem egymásra gyakorolt hatását is meg kell említenünk, ugyanúgy, mint a báguá térképet. Az elemek ugyanúgy magukban hordozzák a polaritást, mint minden más, pl. víz kioltja a tüzet, táplálja a fát, vagy a fa kivonja a földből a táplálékot és táplálja a tüzet...stb., mindennek összhangban kell állnia, hogy ne boruljon föl a természet egyensúlya. A báguá, a térkép, kilenc egyforma helyből áll, a központi részt ( taj csi ) körbeveszi a nyolc szélső, s mindegyik négyzet egy-egy életterületet jelöl. Úgy tartják, a ház és a kert is olyan, mint az ember teste, részei más-más funkciót látnak el, ezen részek mindenkori állapota pedig a hozzá tartozó területek aktuális helyzetét tükrözik.

Ha a ház a kert szerves részeként egy oázisra emlékezteti, s ha úgy érzi, hogy ez a legalkalmasabb hely, hogy kipihenhesse magát, feltöltődjön energiával, akkor jó munkát végzett.

(Felhasznált irodalom: Elisabeth Kislinger és Helga Hofmann: Feng shui a kertben; Lillian Too: Bőségteremtés feng shuival)

 EN