Jövőnk alakítható!

Nemcsak a tudományos-fantasztikus regények és a science-fiction filmek visszatérő témája az időutazás, illetve a jövőbe látás képessége, a kvantumfizikusok is rendszeresen publikálnak ezek lehetőségéről.

A közismert tézis szerint a csillagok nem determinálnak, csupán hajlamosítanak (lásd például Szepes Mária Smaragdtábla című könyvét). Ennek mentén létezik egy elv, miszerint az idő nem egy lineáris manifesztum, hanem folyamatos és folyamatosan változó energiafolyam, az összes idő – a múlt, a jelen és a jövő – pedig mind egyszerre és ugyanott létezik.

A különböző idődimenziók – mai tudásunk szerint legalábbis semmiképp – nem átjárhatóak. Gondoljuk csak meg, micsoda kavarodás származna belőle! Ennek ellenére a determináltság tévhit. A kvantumtudománynak, pontosabban a kvantummechanikának az az elgondolás az alapja miszerint a jövőben rejlő lehetőségek száma végtelen. Ez az elmélet több, mint 2500 éves, a tudósok szerint legalább Krisztus előtt 500 évvel írták le először. Egyik első forrásaként a holt-tengeri tekercsek egyikét, a nagy Ézsaiás-tekercset szokták idézni, amely az Apokalipszist és a végtelen szeretet világát egyaránt felvillantja.

Minden egyes pillanatban a jövőnkről döntünk, bármit teszünk, annak érdekében tesszük. A összes – létező és elképzelhető – jövő valóban létezik (értsd: a világbéke éppúgy, mint a földi pokollal felérő, globális pusztulás), ezek azonban csupán pillanatnyi lehetőségek. Az, hogy melyik és mikor valósul meg, csak rajtunk, egyéneken áll. Egy-egy döntésünk ezért az aktuális lehetséges jövőnket vetíti előre, döntésünk végeredményét ugyanebben a jövőben tapasztaljuk majd meg. Fontos, hogy ugyanez visszafelé is hat, azaz egy-egy lehetséges jövőkép feltételezi a megfelelő döntés meghozatalát.

Az időutazás, jövőbe látás lehetősége mindig is foglalkoztatta az embereket, kivált a művészeket ihlette meg gyakran. A teljesség igénye nélkül, gondoljunk csak például Karinthy Frigyes Találkozás egy fiatalmeberrel és H.G. Wells Az időgép című művére vagy mondjuk Robert Zemeckist Vissza a jövőbe trilógiájára.