Orosz Barbara - Szeretetből építkezik, mer nagyokat álmodni

Orosz Barbara a műsorvezetés és a színház mellett fontos társadalmi eseményekben is szerepet vállal, és ha úgy érzi, bajban van, az angyalokat hívja segítségül.

Érdekes szerepet osztott önre az élet, amiért sokszor és sokan támadják is...

Szeretem, amit csinálok, és nem különösebben foglalkoztat, hogy emiatt gyakran válok céltáblává. Ma Magyarországon a szexuális felvilágosítás nem működik jól, és erre szeretném felhívni a figyelmet. Ez a téma a levegőben van, mégis előfordul, hogy kislányok tizenévesen úgy esnek teherbe, hogy valójában semmit nem tudnak a gyermek fogantatásáról, születéséről, nem ismerik a saját testüket.

Miért éppen ön?

Az élet olykor különös dolgokat produkál. A családban több olyan példa is volt, van, amelynek köszönhetően bennem is megvan az egészséges kontroll, és tudom, hogy mi az, ami még fölvállalható, és mi az, ami már nem. Édesapám nőgyógyász, és a családban több református lelkész és pedagógus is van. Azt gondolom, ha valakinek a neve ismertté válik, egyfajta felelősség, hogy milyen ügy mellé áll. Hiszek abban, hogy pont most kell ott lennem bizonyos helyeken, és most kell elvégeznem a rám osztott feladatokat. Az általam vezetett műsor témája miatt válhatok ebben is hitelessé.

Vagyis van egy cél, ami ott lebeg a szeme előtt.

Igenis szükség van a tabudöntögetésre! Arról persze lehet vitatkozni, hogy ki mit csinálna másképp, de ez nem igazán érdekel. Huszonkilenc éves, felnőtt nő vagyok, aki megtanulta elviselni a kritikát. Vannak dolgok, amikkel nem szabad foglalkozni, amelyekre fölösleges időt pazarolni: nem hallgathatok olyan emberekre, akik nem látnak bele az életembe. A családom értékítéletére akkor is támaszkodhatom, ha esetleg elbizonytalanodnék. Amellett, hogy nagyon nehezen befolyásolható vagyok. Persze rajtuk kívül is vannak olyan emberek az életemben, akiknek számít a véleménye, de elsősorban a saját, belső hangomban hiszek. A rossz döntések is előrevisznek, hisz ezekből is tanulhatok.

Ennyire fontos a családi példa?

Bár a szüleim elváltak, a nagyszüleimből áradó szeretet, amelynek gyermekkoromban igen sokszor szemtanúja lehettem, a követendő példa számomra. Nagypapa a mai napig hihetetlen szenvedéllyel tud a nagymamámra nézni. Bár a világ már nem ugyanaz, mint az ő fiatalságuk idején, hiszem, hogy ma is minden embernek megvan a párja, akivel összepasszol, és akivel kiegészítik egymást.

A cikk folytatása az EZO Élet Magazin januári számában!