Semmi sem lehetetlen! – Igaz történet

Amikor az interjú időpontja miatt hívtam, kicsit kábultan szólt bele a telefonba, és elárulta, éppen akkor tolták ki a műtőből. Bevallom, meglepett.

Nem csak önt. Az orvosok is kicsit zavartan, tanácstalanul álltak a történet előtt, de mivel maguk is szemtanúi voltak a gyógyulásomnak, fel sem merült bennük, hogy megkérdőjelezzenek bármit is.

Kezdjük a legelején. Amikor megtudta a szörnyű diagnózist, azonnal eldöntötte, hogy egy sorselemzőtől kér majd segítséget?

István: Egy kedves ismerősömnek köszönhetően hívtam fel Pannit az 567-es melléken, idén május 10-én. Bevallom, bele sem merek gondolni abba, hogy milyen eredményt érhetett volna el akkor, ha előbb hoz vele össze a sors, de így is nagyon hálás vagyok neki. Soha nem határolódtam el attól, hogy kipróbáljam a különböző gyógymódokat, és azokat együtt alkalmazzam. Hiszem, hogy a hagyományos orvoslás mellett igenis szükség van arra is, hogy például csakragyakorlatokkal tisztítsuk meg a testünket-lelkünket. Panninak köszönhetem, hogy élek.

Kérje Ön is Panni tanácsát!

Ezt szó szerint kell érteni?

István: A rák egy olyan fajtája támadta meg az agyamat, ami szinte húsevő baktériumként pusztította el az ép sejteket. Egyszer már megműtöttek, akkor egy közel öt centiméteres részt távolítottak el, de nemrégiben az derült ki, hogy a betegség a koponyacsontot is megtámadta. Panninak köszönhetően azonban már a második műtétet megelőzően kiderült, hogy ma már szinte nyoma sincs ennek, a csont ép, és a körülötte lévő szövetek is. Ettől függetlenül szükség volt a műtétre, mert Panni jelezte, hogy a probléma gyökerét is el kell tüntetni.

Pannival napi kapcsolatban állnak. Joggal merül fel a kérdés: megéri?

István: Ennél sokkal többről van szó. Ha nincs Panni, talán mi sem beszélgetünk, az életet és az egészséget pedig nem lehet pénzért megvásárolni. El sem tudja képzelni, milyen az, amikor egy ilyen szörnyűséget testileg és lelkileg is fel kell tudni dolgozni. Szembesülni azzal, hogy egy rossz metszés, és ki tudja milyen következményei lehetnek az agyműtétnek. Utóbb az eredeti műtéti terület mellett egy egycentiméteres utánmetszést végeztek el, amire azért volt szükség, hogy kiderüljön, mennyi ép szövetet támadott meg a rák. Soha nem teltek még olyan lassan a percek és a napok, mint amikor a gyorsított szövettan eredményét vártam. Az eredmény pedig teljesen negatív lett.

Hogyan viselte a műtétet?

István: A műtét előtt is beszéltem Pannival, aki megnyugtatott és jelezte, nem kell félnem, mert ott lesz mellettem. Dolgozik majd azon, hogy ne legyen komplikáció, ne lépjen fel szövődmény, fertőzés. Mivel a műtét alatt hason kellett feküdnöm, ezért nem altattak, csak helyi érzéstelenítésben részesítettek. Beleborzongtam, amikor Panni alakja megjelent a szemem előtt.

Sem tér, sem idő nem állhat a gyógyítás útjába.

István: Valóban semmi. A műtét után is Panni volt az első, akit felhívtam, naponta többször is beszélünk. Inkább ez, mint a fájdalomcsillapítók. A beszélgetések után annyira feltöltődöm, hogy hajnal kettőig nem tudok elaludni. A műtét után fél órával már járkáltam, és azt kérdeztem a nővérektől, hogy hol tudok fagylaltot vásárolni, merthogy azt kívántam. Az a pár nap, amit a szegedi klinikán töltöttem, nem volt más, mint egy nagy pihenés egy szanatóriumban. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ezt csakis azért éltem meg így, mert rátaláltam Pannira. Ha május 10-e óta nincs az a rengeteg beszélgetés, amiből sikerült erőt merítenem, akkor lehet, hogy még a mai napig is a sebeimet nyalogatom, és azon siránkozom, hogy hogyan tovább.

Mit tanult mindabból, ami ön mögött van?

István: Nagyon sokat. Leginkább azt, hogy a csoda nem ismer határokat. Rengetegszer éreztem azt, hogy Panni akkor is velem van, amikor éppen nem beszélgetünk, nem hívom telefonon. Egyik nap éppen azon törtem a fejem, hogy vajon milyen lesz majd a szövettan eredménye. Éppen csak elsóhajtottam magam, és majdnem sikerült kétségbe esnem, amikor azt éreztem, hogy valaki kupán vág és azt mondja: „Ne gondolkodj annyit, természetes, hogy negatív lesz!” Tudom, hogy Panni volt az…

EZO Élet Magazin