A Phaisztoszi-korong minden bizonnyal a legrégebbi bizonyítéka annak, hogy a magyar nyelv nagyjából 3500 éve létezik. Egyike a legrégebben beszélt nyelveknek! A különös képjelek döntő többsége hasonló a krétai képírás, illetve a Lineáris A-képjeleihez, ezért fordulhatott elő, hogy a tábla titkára csak nemrégiben derült fény.
A Phaisztoszi-korong minden bizonnyal a legrégebbi bizonyítéka annak, hogy a magyar nyelv nagyjából 3500 éve létezik. Egyike a legrégebben beszélt nyelveknek! A különös képjelek döntő többsége hasonló a krétai képírás, illetve a Lineáris A-képjeleihez, ezért fordulhatott elő, hogy a tábla titkára csak nemrégiben derült fény.
Kréta szigetén, Phaisztosztól mindössze három kilométerre fekszik Hagia Triada, ahol a huszadik század eleje óta folytatnak ásatásokat. A régészek a minószi palota és a temető mellett itt leltek rá a Phaisztoszi-korong néven ismertté vált, mindössze 15 centiméter átmérőjű kis korongra, amely különleges jelrendszerével hívta fel magára a figyelmet. A jeleket több mint száz éve próbálják megfejteni a kutatók, és ez idő alatt számtalan elmélet látott napvilágot.
Több ezer éves
Luigi Pernier olasz archeológus 1908. július 3-án találta meg a korongot, az ott lévő templom alagsorában, amit egykor talán tárolóhelyiségként használtak. A Santorini-vulkán kitörésének eredményeképpen a helyiség csak felülről volt megközelíthető, mivel a vulkáni hamu maga alá temette a templomot, és persze annak bejáratát is. A helyiségben volt egy másik korong is, de mivel azt jellegzetes Lineáris A-írással vésték tele, és a rajta lévő szöveget is sikerült szinte azonnal megfejteni, nem került annyira az érdeklődés közzéppontjába.
A korong megtalálójának feljegyzései sokat segítettek abban, hogy a régészek meg tudják határozni, vagy inkább tippelni keletkezésének idejét. Ezek szerint a kis agyagtáblát Kr.e. 1850 és Kr.e. 1600 között készítette valaki. Igaz, vannak, akik úgy vélik, hogy a kicsi agyaglapocska sokkal korábbi időknek a tárgyi bizonyítéka és inkább Kr.e. 1400-ból való. Mivel a görög hatóságok nem járulnak hozzá a korong alapos vizsgálatához, csak találgatni lehet, hogy valójában kinek is van igaza. Ugyanakkor éppen a hatóságok hozzáállásának köszönhető, hogy a kétkedők azt állítják, a korong nem más, mint egy remekül sikerült hamisítvány. Azzal érvelnek, hogy a korabeli technika nem tette lehetővé egy ennyire tökéletes korongforma elkészítését, az élek túlságosan sima felületűek. Ugyanezt az elvet vallja Jerome Eisenberg, aki szabadidejében műtárgyak eredetvizsgálatával foglalkozik. Persze kérdés, mennyire hihetünk egy olyan embernek, aki nem bronzkor kutató, hanem egy ókori művészetekkel foglalkozó lap főszerkesztőjeként, kiadó-és laptulajdonosaként éli hétköznapjait, és éppen azt követően állította azt, hogy a korong nem más, mint egy rosszul sikerült hamisítvány, miután azt ő maga sem kapta meg tanulmányozásra. A Royal Athena nagyon gazdag, ókori tárgyakra specializálódott tulajdonosát állítólag azért utasították el a hatóságok, mert attól féltek, hogy a korongnak hirtelen nyoma vész, de persze azt sem zárhatjuk ki, hogy ez sem több, mint egy rosszindulatú pletyka.
Mit véstek rá?
A Phaisztoszi-korong a maga nemében egyedülálló felfedezésnek bizonyul, mivel ezzel teljes mértékben megegyező lelet a mai napig nem került elő. Részben ennek is köszönhető, hogy pontosan sem a korát, sem a szöveg jelentését nem sikerült meghatározni, megfejteni. Az Arkalokhori baltán és a Mallia városában talált oltárkőn ugyan van hasonló felirat, de mivel azok elsősorban krétai hielogrifákat tartalmaznak, ezért a korongon található szöveg megfejtésével nem jutottak előbbre. A baltán két jel állítólag teljesen megegyezik az agyagtáblán található jellel.
Érdekes maga a technika is, amivel a korong feliratozása készült: minden bizonnyal előre elkészített jeleket pecsételtek rá, nyomkodtak bele a frissen formázott agyagtábla mindkét oldalába, spirális alakban haladva, a korong szélétől a közepe felé. Ezt követően magas hőfokon kiégették a táblát. Mivel azonban a jelek esetében felfedezték, hogy néhányat kijavítottak, a készítési technikát szintén sokan megkérdőjelezik.
A korongon 241 szimbólum található, amelyek közül 45 abszolút egyedi jel, amilyenekkel azelőtt a régészek még soha nem találkoztak, ugyanakkor az utóbbiak tartalma, jelentésük megfejtése már nem volt túl bonyolult feladat. A korongon lévő jelekkel és a felirattal a legtöbbet Louis Godart foglalkozott, aki 1995-ben el is nevezte a szimbólumokat.
Eredetileg úgy gondolták, hogy a felirat mágikus szertartásokon használt, mormolt versike lehetett, míg mások úgy vélik, hogy egy naphimnusz a hatalmas Napistenhez. Egy harmadik változat szerint viszont azt sem zárhatjuk ki, hogy a korong valamiféle pecsétként szolgált, hiszen kidomborodásai lehetővé tették volna, hogy ekként használják. Még akkor is, ha ebből a korból és később sem került elő hasonló jelekkel ellátott pecsét.
Torsten Timm kutatásai során bebizonyította, hogy a korongon lévő szavak szerkezetileg követik a Lin A írás szavait, de azzal már nem foglalkozott, hogy megmagyarázza, mettől meddig terjednek a szavak, azoknak van-e gyökük, szótaguk.
A Massey ikreket nem csak a képek hozták lázba. Ők kiemelten foglalkoztak a tizenhét balra dőlő vonalkával jelölt ábrával, melyekről úgy vélték, hogy balról jobbra olvasva leginkább görög számnevekre hasonlítanak. Az viszont már eszükbe sem jutott, hogy mi van abban az esetben, ha a jelölés csupán arra utal, hogy a szöveg visszafelé haladva is olvasható, hiszen úgy is értelmes szavakat kapunk.
Magyar gyökerek
A korongon található felirat sok szakértőt hozott lázba. Különös lenne, ha magyar rovásíráskutatók nem próbálkoztak volna a megfejtésével. Meller Mihály azon kevesek közé tartozik, akik rendületlenül kutatják magyar gyökereinket, és erről folyamatosan publikálnak is. A korong kapcsán ő is kutatásba kezdett és a következő megállapításra jutott.
Véleménye szerint egy-egy kép vagy ábra nem más, mint egy olyan jel, ahol a szókezdő magánhangzó egyértelműen meg van adva, a többi pedig az olvasó fantáziájára van bízva, vagyis azt neki kell pótolnia. Ez alól pedig csak néhány jel kivétel.
A dolog érdekessége, hogy némelyik hangnak több jele is van, és ez fordítva is igaz, néhány jel több hangértékkel is bír, sőt, jó pár majdnem egész szót rejt. A megtalálását követően egészen napjainkig úgy gondolták, hogy a jelek értelmetlen zűrzavart alkotnak, naphimnusz ide vagy oda, valójában nem lehet bizonyítani, hogy a képeknek van-e valami közük az elmélethez. Meller Mihály viszont, szembefordulva az összes, eddig megszületett és létező magyarázattal, éppen azt próbálta bebizonyítani, hogy a Phaisztoszi-korong a magyar nyelv egyik legrégebbi írott emléke, és ezt csak alátámasztani látszik az a tény, hogy a fordítást követően is érthető (persze régen beszélt) szöveget kapunk, ami nem szorul rá arra, hogy magyarítsuk. Vagyis a korong minden szava magyar eredetű szó, és függetlenül attól létezett, hogy mikor és hogyan fejlődött ki a krétai képírás. Ha a szöveget alaposabban elemezzük, kiderül, hogy az igenis értelmes, sőt, összefüggő, és ami még ennél is különösebb, hogy Meller szerint minden a magyaros mondatszerkezetre, szóhasználatra utal. Minden egyes szó magyar a gyököktől egészen a ragokig. És ez még azok ellenére is így van, hogy a korong írásmódja nemcsak a magyar nyelvre utal, de azonosságot mutat a krétai hieroglif és LinA, valamint az eteo-Cypriot (LinC) írásmódjával és nyelvével is.
Íme néhány példa, amivel mindezt megpróbálta alá is támasztani: a VáLYút ábrázoló jel használata VaL/-VeL és a BáNYa rajzának használata -BaN/-BeN rag illetve B_N_ szógyökként van jelen. Ezek, együtt a RoZetta vagy RóZSa = R_S/Z_, ÍVíJ = _V_J_ és más gyökvázakkal, egyszersmind bizonyítják azt is, hogy ugratásos, mássalhangzós, nem pedig szótagírásról van szó. A szórejtő (rébusz) rendszer azonban nem egyedül a korong sajátossága, az egyiptomi hierogli¬fák írnokai is ezt használták.
Kiderül az igazság?
Függetlenül a számos elmélettől, minden kétséget kizáróan egyik „megfejtést” sem sikerült senkinek úgy alátámasztania, hogy az megkérdőjelezhetetlen legyen, és a tudósok jelentős többsége is azt mondhassa, nem tudnak mibe belekötni.
Az embernek olyan érzése támad, hogy a Phaisztoszi-korongot egy kicsit minden nemzet, íráskutató tudósa a magáénak szeretne tudni. A felirat megfejtéséhez pedig éppen úgy kezd hozzá, hogy a végeredmény az legyen: bebizonyítja saját elméletét.
A korong száz éve került elő, de több mint 3500 éve őrzi titkát. És az sem kizárt, hogy a megfejtés, megoldás egyszerűbb, mint gondolnánk.
Vajon újabb 3500 év múlva mit gondolnak majd az emberek azokról a gipszszobrokról, táblácskákról, amit gyerekeink most hasonló technikával készítenek el?
A Phaisztoszi dana
Magyar íráskutatók megfejtése szerint az alábbi, kamaszos trágársággal megírt versikét rejti a Phaisztoszi-korong:
“Jányok végült járulók merülő mámorban,
Jányok öle őrájuk üszögök tüze.
Jány ki bűvölt kígyót,
Jány ki dugaszát gyúldogálja,
Jány ki gúnyoros, dévaj,
Jány ő, valódi nyitó negély,
Jányka kegy.
Jány, ki ő?, őt fene enné!,
Jányka kegy.
Jány, ő valódi nyitó negély,
Jányka kegy.
Jányka, ő nógat, ő bűvölít, vészes kegyek!
Jány ki vágyol nászt, de fiú rés.
Jány, ki ő?, őt fenni vágyol, de fiú rés.
Jányka szólal: ő rajta.
Jány finom szivélyű,
E jóra csábolók tanítják.
Vágyold-é – szegül vágyoltó
Szófijával – lejára-állót?,
Jány gúnyol.
Ővele részegül
Májára-járó csábolót tanú’tá’.
Megáll bűvölőt gőde.
Jány-szű ügyelő menél,
Tüze metőzve marja, szeme nyíl tüze,
Őbenne vala jótét,
Járul lenti járó, szeme nyíl tüze…
Szabadítja jány bűv-ölét
Nyél, mi benne vala, rája!
Jány gúnyol.
Ővele részegül
Májára-járó csábolót tanú’tá’.
Megáll bűvölőt gőde.
Jány-szű ügyelő menél,
Tüze metőzve marja, szeme nyíl tüze,
Őbenne vala jótét,
Járul lenti járó, szeme nyíl tüze…
Szabadítja jány bűv-ölét
Nyél, mi benne vala, rája!”
EZO Élet Magazin
A nyugati filozófiáktól a keleti tanításokig, az univerzum törvényeitől a boszorkány rituálékig, a gyógyító kristályoktól a meditációig a spiritualitás számos irányzatot foglal magában. Mindegyik irányzatnak és eszköznek azonban egyetlen célja van: megtalálni a tisztánlátás, a jólét és a boldogság útját. Más szóval a lelki békét, a belső egyensúlyt.
Ahhoz, hogy a lélek megtalálja egyensúlyát az életben szükséges a szeretet és a boldogság. A spirituális útmutatás segítségével megtapasztalhatod, hogyan hozhat el életedbe a láthatón túli világ szeretetet és boldogságot, miként érhetsz el belső egyensúlyt az égi energiák által. Konzultálj egy spirituális tanácsadóval és éld meg saját lelki békédet!
Mi az EZO.TV?
Az EZO.TV az egyik legmegbízhatóbb jós-tanácsadás illetve jóslást nyújtó internetes közösség. Több mint 10 éves fennállása óta az EZO.TV már 4 milliónál is több jóslást, rituálét és megannyi tanácsadást bonyolított le telefonon. Sokaknak segített megtalálni az utat, megadni mindazokat a válaszokat, melyek jobbá tették az életüket. Amit kínálunk, az sokkal több, mint jövendőmondás, mi segítünk megtalálni az életutad, a boldogságod! A megnyugvás, a sikeres élet, a boldogság csak egy telefonhívásnyira van tőled.
Több mint 100 jós, tisztánlátó, asztrológus és álomfejtő közül választhatsz, és biztos lehetsz benne, hogy a legjobb jósokkal fogsz kapcsolatba kerülni. Hívd megbízható és elhivatott jósaink egyikét még ma! Minden beszélgetés bizalmas, a legbiztonságosabb formában beszélhetsz a problémáidról, anélkül, hogy az illetéktelen fülekbe jutna. Bizalmas és biztonságos, egyenes válaszok valódi jósoktól, 100% elégedettség!