Hívja jósainkat most! 06 90 60 27 27
A hívás díja: 485 Ft/perc
 
Akciós bankkártyás fizetés 06 1 225 4141
Alapdíjas szám
 
 
Ügyfélszolgálat Telemedia Holding Kft. Info: 06 1 877 2509
Other

Torinói lepel titkai

Magyar kódexben a rejtély kulcsa? A torinói leplet sokan Jézus halotti leplének tartják, amely hiteles lenyomata a keresztre feszítésnek, hiszen Krisztus képe és vére található rajta.

Mások ugyanilyen biztosak ennek az ellenkezőjében, és azt állítják, a lepel egy ügyes hamisító munkája. Egyesek a torinói leplet egyenesen Leonardo Da Vincivel hozzák összefüggésbe.

A katolikus egyház egyik legbecsesebb ereklyéjét eddig számtalan vizsgálatnak vetették alá, ám ettől függetlenül ma sem lehetünk egészen biztosak abban, hogy a torinói lepel valóban Jézus halotti leple volt. A négy méter hosszú, egy méter széles, halszálkás szövésű lenvászondarabot a rajta található különös kép teszi felbecsülhetetlen értékűvé.

Ha a torinói lepel valóban megegyezik Jézus halotti leplével, akkor tizenhárom századon át titokban őrizték azt. A lepel először a XIV. században került elő, addig senki nem tudott a létezéséről. Akkor egy, a Szentföldről hazatért francia keresztes lovag hozta magával. A férfi családja később a lirey-i templomnak adományozta. Az elmúlt százötven év során a szövetet az olaszországi Torinóban található Keresztelő Szent János Katedrálisban őrizték. Tulajdonképpen innen kapta a nevét is: a torinói lepel.

Nem mindenki hitt azonban abban, hogy a lepel eredeti. A d’Arcis Memorandum szerint még az egyik helyi püspök is kételkedett abban, hogy a vászondarab valóban Jézus arcának másolatát őrzi. A püspök 1389-ből származó, Kelemen pápához írt levelében azt taglalja, hogy elődje megtalálta a leplet festő művészt, „aki beismerte tettét”. A hamisítót azonban soha nem nevezték meg.

Festmény vagy lenyomat?

A Torinói Leplet 1978-ban egy többségében amerikai kutatókból álló csoport alapos vizsgálatnak vetette alá. A Torinói Lepel Kutatási Program öt napra kapta meg az ereklyét. A csapat hivatalos fényképésze egy zsidó származású férfi, Barrie Schwortz volt, akit nem különösebben hozott lázba a dolog, sőt, ki is jelentette: „de én zsidó vagyok.” Később viszont a következőket nyilatkozta: „Zsidóként azt gondoltam, ez is egyike azoknak a dolgoknak, ami különösebben nem érdekel. Őszintén szólva arra számítottam, hogy látni fogom a festéket, az ecsetvonásokat és sarkon fordulok. Nagyjából két percbe telt, mire felfogtam, hogy bármi is legyen ez, biztos, hogy nem festményről van szó.”

Függetlenül attól, hogy a csapat eredményeit szakmai folyóiratokban tette közzé, a kritikusok megkérdőjelezték szakértelmüket, szándékaikat. Dr. Walter McCrone-ra, a nemzetközileg is elismert mikroanalitikusra hivatkoztak. Igaz, ő nem utazott el Torinóba, filmrétegre gyűjtött rostszálmintákat küldtek neki, és arra kérték, mondja el róla a véleményét. Arra senki nem számított, hogy a vizsgálat során McCrone vörös okker és tempera kötőanyagot talál. Mivel a leplen található képet milliónyi vörös-okker pigment részecske fedi, McCrone arra jutott, hogy a lepel egy középkori festmény. A lepel hívei ekkor azzal próbáltak érvelni, hogy a festékdarabok valószínűleg a másolatok készítése során kerültek az anyag szövetei közé. Ötvenként alkalomról tudunk, amikor megengedték a művészeknek, hogy megnézzék a leplet, és másolatot vagy festményt készítsenek róla. Ezt követően a szövetre fektetették a képeket, hogy megszenteljék azokat. A két tábor ellentétes véleményének köszönhetően a Torinói Lepelre újabb vizsgálat várt. Amikor a vásznat egy VP-8 típusú számítógépes képelemzőbe tették, ami tulajdonképpen domborművé alakítja a képet, a végeredmény egy emberi alak természetes domborműve lett. Ez pedig ellentmond annak, hogy a lepel csupán csak egy festmény lenne.

Krisztus temetése

A ’78-as vizsgálat nem hozott egyértelmű eredményt, ezért 1988-ban sor került a radiokarbonos kormeghatározásra, amelytől az egyház azt várta, minden kétséget kizáróan bebizonyítja a lepel valódiságát. Három postabélyegnyi méretű darabot csippentettek le a vászon sarkából. A szalagot három részre vágták, majd fémtartókba tették, és a kontrollmintákkal együtt három független laboratóriumba küldték. Hat hónappal később a vizsgálatot végző személyek egymástól függetlenül a következő dátumokat írták fel egy táblára: 1260-1390. Vagyis a Torinói Lepel hamis. Sokan megdöbbentek, hogy a ’88-as teszt eredménye mennyire eltér az eddigi vizsgálatok megállapításaitól. Volt azonban egy bizonyíték, amely reménysugarat jelentett a lepel hívei számára. Az 1190-ben, kézzel írt magyar Pray Kódexben megtalálták Krisztus temetésének ábrázolását, ahol egy hosszú szövetdarabbal burkolják be őt. A teszt szerint a lepel keletkezésének legkorábbi dátuma 1260. A Pray Kódex azonban hetven évvel korábban készült. Szerzője említést tesz, sőt, le is rajzolja azt a ritka halszálkás mintázatú leplet, amin négy, L alakot formáló lyuk tátong. Bárki is illusztrálta a Pray Kódexet, 1260 előtt tudott annak létezéséről.

Kikapcsolt kamerák

Az 1988-as vizsgálat minden egyes mozzanatát filmre vették. Illetve majdnem minden egyes mozzanatát, mivel fél órára valaki kikapcsolta a kamerákat. Érdekes módon éppen az az idő hiányzik a nyolc órás felvételből, amikor az egyik szobából átviszik a másikba a lenvászon darabjait. A kamerákat állítólag azért kapcsolták ki, hogy a laboratóriumok ne tudják megkülönböztetni a lepel darabjait a kontrollmintáktól. De mi van akkor, ha csupán az egyház ijedt meg attól, amiről a lepel árulkodott? Eszerint ugyanis Jézus még élt, amikor levették a keresztről, és a sírhoz vitték. A szövet pedig megcáfolhatatlan bizonyítéka ennek.

Hová tűntek a vérfoltok?

A Szentírás szerint Jézust kegyetlenül megkínozták. Testéből víz és vér folyt, ennek pedig nyomott kellett hagynia a testét borító halotti leplen is. Annak érdekében, hogy megtalálják a vérre utaló maradványokat, tizenegy tesztet végeztek el. Albuminot, proteineket és más, vérben található elemeket kerestek. Az eredmények kémiailag ugyan pozitívak voltak, azonban vért nem találtak.

A korábban törvényszéki kórboncnokként dolgozó Fred Zugibe azok közé tartozik, akik szerint egyértelmű, hogy vér borította, borítja a leplet. „Több mint százhúsz fémdarab nyoma található a leplen lévő férfin – mondja a doktor. – Ez nagyjából megegyezik a bibliai harminckilenc korbácsütéssel. A fémnyomok a három bőrszálból álló korbácsról árulkodnak, melyek végén fémgolyók voltak.”

Az evangélium szerint, amikor Jézust ledöfték egy lándzsával, vér és víz folyt ki a sebből. A víz valójában a mellhártyában lévő víz, ami a tüdőben gyülemlett föl a korbácsolás következtében. A leplen ennek a nyomát találták meg. Ha Fred Zugibének igaza van, a kép kétséget kizáróan egy római keresztre feszítésről árulkodik, azonban ez nem jelenti azt, hogy egykor valóban Jézus testét borította, ahogyan azt sem, hogy Jézus halott volt, amikor a lepellel betakarták.

Jézus aludt a kereszten?

Holger Kersten, A Jézus Összeesküvés című könyvében olvasható elmélete szerint Jézust tanítványai mentették meg a biztos haláltól. Az evangéliumból úgy tudjuk, Jézus közvetlenül azután lehelte ki a lelkét, hogy egy keserű folyadékba (amit tévesen ecetnek fordítanak) mártott szivacsot emeltek a szájához. Holger szerint ez a folyadék valamilyen altatót tartalmazhatott. A százados úgy ellenőrizte, meghalt-e Jézus, hogy lándzsát döfött az oldalába, majd ezt követően halottnak nyilvánították. Ezután Arimátiai József kikérte Jézus testét Poncius Pilátustól, aki beleegyezett ebbe, bár megjegyezte, hogy Jézus ilyen hamar meghalt. József a közeli sírba vitte a testet, de nem azért, hogy eltemesse, hanem, azért, hogy meggyógyítsa azt. Aloét és mirhát használt, amiről a Biblia is említést tesz, és amiket a mai napig alkalmaz az orvostudomány. A mirhának vérzéscsillapító hatása van, az aloé pedig felgyorsítja a gyógyulás folyamatát. Ezután az egész testet vászonnal takarták le, vagyis mindent megtettek annak érdekében, hogy tanítójuk életben maradjon. Kersten szerint a mirha és a Jézus felhevült testéből kiáramló hő együttese hozta létre a képet a leplen. A kísérletek azt mutatják, a mirha valóban képes arra, hogy szépiaszínű képet hozzon létre a lenvásznon. Mivel Jézus eszméletlen volt, azt feltételezhetjük, hogy akár huszonnégy órán át is feküdhetett mozdulatlanul a vászon alatt. Ez bőven elég idő a kép létrejöttéhez.

A Torinói Lepel a történelem leggyakrabban tanulmányozott lelete, mégsem tudjuk róla, hogy minden idők legelképesztőbb hamisítványa, vagy egy kétezer évvel ezelőtt történt dolog egyetlen bizonyítéka. 2025-ig pedig csak elméleteket gyárthatunk, mivel addig nem adják ki újabb vizsgálatokra.


Da Vinci fotótrükkje?

Tegyük fel, mégiscsak igaz az elmélet, amely szerint a lepel egy igazi remekmű, egy zseni munkája. Ha ez így van, akkor ez a művész behatóan tanulmányozta a római kivégzési módszereket, sőt, a keresztes hadjáratok során a Szentföldön is járt. Minden adott volt tehát ahhoz, hogy megalkossa a Torinói Leplet. De vajon hogyan csinálta? A hamisító minden bizonnyal egy lenvászondarabot áztathatott egy olyan oldatba, amely fényérzékeny anyagokat, így ezüst nitrátot tartalmazott. Ezután a sebekkel ellátott, lapos domborművet vagy szobrot készíthetett, majd fölállította azt a napos udvaron. Az előkészített vásznat a szoborral szemben feszíthette ki, majd egy apró lyukat fúrt a falon, és a camera obscurával lefényképezte azt. A camera szó a latin nyelvben szobát jelent. A mester pedig nem más volt, mint Leonardo da Vinci, aki saját arcát használta Krisztus modelljeként.

Ezzel az elmélettel csupán egyetlen probléma van: már több mint száz évvel Leonardo születése előtt készültek írásos feljegyzések a lepelről.

Fotók: National.Geographic Channel

EZO Élet Magazin


Mi az EZO.TV?

Az EZO.TV az egyik legmegbízhatóbb jós-tanácsadás illetve jóslást nyújtó internetes közösség. Több mint 10 éves fennállása óta az EZO.TV már 4 milliónál is több jóslást, rituálét és megannyi tanácsadást bonyolított le telefonon. Sokaknak segített megtalálni az utat, megadni mindazokat a válaszokat, melyek jobbá tették az életüket. Amit kínálunk, az sokkal több, mint jövendőmondás, mi segítünk megtalálni az életutad, a boldogságod! A megnyugvás, a sikeres élet, a boldogság csak egy telefonhívásnyira van tőled.

Több mint 100 jós, tisztánlátó, asztrológus és álomfejtő közül választhatsz, és biztos lehetsz benne, hogy a legjobb jósokkal fogsz kapcsolatba kerülni. Hívd megbízható és elhivatott jósaink egyikét még ma! Minden beszélgetés bizalmas, a legbiztonságosabb formában beszélhetsz a problémáidról, anélkül, hogy az illetéktelen fülekbe jutna. Bizalmas és biztonságos, egyenes válaszok valódi jósoktól, 100% elégedettség!

 
Magyarország vezető tanácsadói válaszolnak a nap 24 órájában
06 90 60 27 27
A hívás díja: 485 Ft/perc
Perzsi
Mellék:
 
Ivett
Mellék:
 
Andrea Morni
Mellék:
 
Csillagőr
Mellék:
 
Theresa
Mellék:
 
Mara
Mellék: