A reneszánsz kertet Leonardónak hívták, Budapest távolról sem reneszánsz nyolcadik kerületében, és azóta a zöldre éhes környékbeliek egyik kedvenc helyévé avanzsált. Pedig nem olyan régen, ez év tavaszán nyitotta meg kapuit.
Azóta a ráérősebbek naponta, az elfoglaltabbak hétvégén járnak talpalatnyi birtokukra. Aki valamiért hetekre távol maradna, azt kisegítik a parcella szomszédai. Locsolnak és gyomlálnak helyette, de nem szüretelik le egymásnál a termést. Van ugyan némi szelíd versengés az ágyásgazdák között, mert egyiknél még csak zöldül, a másiknál már vörösen izzik a paradicsom, de mindenki éppúgy vigyáz a más birtokára, mint a sajátjára. Ez a dolog lényege, hiszen a terület új műfajt hozott a városba, a közösségi kertét.
Amikor először láttam belvárosi kertet, azt hittem, egy kerületi őslakos birtokára révedek, aki élete árán sem adja telkét a nagyberuházóknak, amíg ő ott lakik, addig bizony se pláza, se irodaház nem nő a kerítésen belül, csak uborka, paradicsom és kapor. Semmi más nem indokolta, hogy egy bevásárló-komplexum szomszédságában, két málló vakolatú, öreg bérház között miért burjánzik a vegetáció, tarkállik a bab, kanyarog a dísztök, és nő a mángold. A gazdagon beültetett ágyásokban egy kedves család munkálkodott, ásott a férfi, locsolt a nő, lapátolt a gyerek és gyomokkal vívott a nagymama. Rokonoknak gondoltam őket, a kerítésen túlról. Nem sokkal később kiderült, hogy semmi közük egymáshoz, a férfihez csak a kisgyerek tartozik, és a nagymama sem a nővel érkezett. A telek korábban senki földje volt, de így lett nagyon is mindenkié.
Ágyásközi randevúk
New Yorkban a nagy gazdasági világválság idején, Európában a második világháborúban élték virágkorukat a belvárosi veteményesek, de ma már, szerencsére nem a szükség vezérli az önjelölt hobbitermesztőket. A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezésében éledő kezdeményezések fő célja, hogy közösségek szülessenek, ismeretlen szomszédbeliek találjanak egymásra, olyanok is mini birtokhoz jussanak, akiknek nincs reményük saját kertre, illetve a privát palántázással új hobbira és némi ellenőrzött élelem-forrásra találjanak az emberek. A buli kedvéért jönnek fiatalok, akik itt ültetik első virágmagvaikat, középkorúak, akik a panelbalkont kinőve immár nagyobb fűszerkertre vágynak, családosok kisgyerekkel, akiknek jó móka a földmunka, de nem maradnak el a nyugdíjasok sem, akiket a veteményes-nosztalgia csalogat a közösségi térbe. Nem titok, hogy ébredt már szerelem a lelkiismeretes gyomlálás közepette, és bizony nem lehet mindig a napi elfoglaltságokra fogni azt sem, hogy a fiatalok főként napnyugta tájékán vonulnak le eleget tenni önként vállalt kertész-kötelezettségeiknek…
Kortól, nemtől és rangtól függetlenül, valamennyien szerencsések, mert ugyan elméletben bárki tagja lehet ezeknek a csoportosulásoknak, az óriási érdeklődés és a sokszoros túljelentkezés miatt végül sorsolás dönti el, hogy kiből válhat mihamarabb belvárosi kertész. Persze, a későn ébredőknek sem kell feladni a reményt, ha jelentkeznek, a várólistákról még sorra kerülhetnek egyszer. A kisbirtokokért átlagban egy évig felelnek a gazdák, utána újrasorsolják a területeket.
Míg az Egyesült Államokban csaknem húszezer regisztrált közösségi kert burjánzik, Magyarország még gyerekcipőjét koptatja ebben a műfajban. Ugyan a fővárosban is több tucat telekfelajánlás van érvényben, egyelőre csak néhány helyen váltak valóra a kertészkedők álmai.
Lecsótól a Grundig
Budapesten, a Millenárisban kialakított Lecsós kert volt az egyik első mintagazdaság. Itt a szőlőtőkékkel kezdődött minden, amelyek ugyan nem tartoznak a veteményesbe, mégis fellelkesítették a kertészeket, hogy ha a szőlő megterem itt, talán mással is érdemes kísérletezni. A 95 egyéni parcellán túl született úgynevezett Mobilkert is, ahol fiókokban, bőröndökben, kosarakban, hűtőtáskákban kaptak otthont a paradicsom, paprika és mentapalánták. Az úttörő kísérletről tavasszal még csak kevesen hitték, hogy néhány hétnél tovább tart, de aki arra sétál, ma is csodájára járhat a zöldek burjánzásának.
A Corvin sétány mögötti Leonardo kert még fél éve sem létezik, máris a legintenzívebb közösségépítést mondhatja magáénak. Parcelláinak száma megközelíti a százat, de a szabadföldi veteményeseken túl hordóparcellákat, óriáskomposztálót, fészert és gyerekjátszót is kialakítottak benne a lelkes kertgazdák, de tartottak már jógaórát, gitárestet és kertészeti előadásokat is a telek-közepi betonplaccon.
A Grundkert egy sóhajtásnyira a Leonardótól, a Corvin sétány kiterjesztett szárnyai alá fészkelte be magát. Ez a kisebb veteményes egyben a találékonyság kertje is, hiszen készült benne téglából rakott spirál fűszerpark, lakik cserje megviselt gurulós bevásárlószatyorban, és csíkosra festett autógumiban is illatozik a levendula.
A múlt század elején a Wekerle-telepen már működött egy közösségi kert, ennek követője a kerületben az Első Kis-Pesti Kert, amelyben ládaparcellák csalogatják a panellakókat. A Városi Kertek Közhasznú Egyesület mintakertjében van közösen művelt fűszerterasz, gyümölcsös és virágoskert is, önkormányzati segítséggel készülnek a padok és asztalok, a kertészek pedig örömmel várják a városi iskolásokat, hogy feltárják előttük a titkot: a zöldség és gyümölcs nem a boltok polcain terem.
Szép lassan a vidék is bekapcsolódik a kezdeményezésbe, Szentgotthárdon egy nagyvonalú cég telepített gyümölcsöst a közösségnek, Kecskeméten pedig családi kezdeményezésből született a Hukk kert. Itt 11 területet osztottak szét a kertbarátok között. Bátraké a szerencse – mondják, de most a szorgalomra is szükség van, hiszen itt egyenként 36 négyzetméteresek a telkek, ami sokszorosa a fővárosban elnyerhető birtokméreteknek. Itt már nem lehet hetente egyszer kertészkedni, és némi locsolással fenntartani a zöldek egyensúlyát.
Aszfaltélmény
Szociális vonzerejükön túl, nem elhanyagolható jellegzetességük, hogy a közösségi kertek szigorúan bio létesítmények. A belvárosi részekre akár a fővároson túlról hoznak jó minőségű földet, mindegyikben tiltják a vegyszerek használatát, és a leveles zöldségek helyett inkább paradicsom, paprika, uborka, padlizsán, vagy éppen tök nevelgetésére bíztatnak, mert ezeket könnyebben lehet megszabadítani a légszennyezettségtől. A kezdeményezés nagy erénye, hogy üdítő színfoltokat varázsol a betonrengetegbe, hatására parlagon álló területek telnek meg élettel, virágligetek és fűszerparcellák illatoznak ott, ahol eddig csak a kipufogógáz szaga terjedt. A városi kert saját mikroklímát teremt, vizet párologtat, több felmérés szerint csökkenti a környékbeli bűnözést, és különös módon felnyomja a lakásárakat is. Ám a kertészeti munka valójában csak álca. A dolog lényege a szociális vonulat, hogy az önszerveződő kapaközösségekben emberek találjanak egymásra, barátságok szülessenek, és szívek teljenek meg élettel.
"A kert védett enklávé, fallal vagy kerítéssel, illetve sövénnyel körülvett, zárt terület. Szentély, amelyben az idegen világ emberi világgá szelídült. A természetnek, illetve a külső világnak csak azokat az elemeit és lényeit engedjük be, azokat tűrjük meg benne, amelyekkel nem állunk hadilábon; amelyek kényelmünket szolgálják, és gyönyörködtetnek. Minden más élőlényt kizárunk belőle, vagy ha behatolnak, elpusztítunk. A kert a mi saját világunk, egy általunk teremtett és általunk ellenőrzött világ. Rendezett és harmonikus univerzum, szemben a rendezetlen és diszharmonikus külső világgal. A kert egyike annak a ritka pontnak az életünkben és az univerzumban, amelyeket valóban rendben és ellenőrzésünk alatt tudunk tartani." (Hankiss Elemér)
Az egészség és a szépség, a testi-lelki jólét azok közé a dolgok közé tartoznak, amelyeket mindannyian készpénznek veszünk mindaddig, amíg valami miatt azok veszélybe nem kerülnek. És még ilyenkor sem egyszerű felismerni a tényt, miszerint segítségre van szükségünk.
A lelki egyensúly megborulásával nem szabad viccelni! Tisztánlátó képességgel rendelkező jósaink útmutatásával felmérheted, hogy melyek azok a területek, amelyekre fokozottan ügyelned kell, illetve betekintést nyerhetsz azokba a tényezőkbe, amelyek hatással vannak egészségedre és jólétedre. Egy számodra megfelelő jós segítségével, újra elnyerheted a testi-lelki egyensúlyt!
Mi az EZO.TV?
Az EZO.TV az egyik legmegbízhatóbb jós-tanácsadás illetve jóslást nyújtó internetes közösség. Több mint 10 éves fennállása óta az EZO.TV már 4 milliónál is több jóslást, rituálét és megannyi tanácsadást bonyolított le telefonon. Sokaknak segített megtalálni az utat, megadni mindazokat a válaszokat, melyek jobbá tették az életüket. Amit kínálunk, az sokkal több, mint jövendőmondás, mi segítünk megtalálni az életutad, a boldogságod! A megnyugvás, a sikeres élet, a boldogság csak egy telefonhívásnyira van tőled.
Több mint 100 jós, tisztánlátó, asztrológus és álomfejtő közül választhatsz, és biztos lehetsz benne, hogy a legjobb jósokkal fogsz kapcsolatba kerülni. Hívd megbízható és elhivatott jósaink egyikét még ma! Minden beszélgetés bizalmas, a legbiztonságosabb formában beszélhetsz a problémáidról, anélkül, hogy az illetéktelen fülekbe jutna. Bizalmas és biztonságos, egyenes válaszok valódi jósoktól, 100% elégedettség!