A reneszánsz kertet Leonardónak hívták, Budapest távolról sem reneszánsz nyolcadik kerületében, és azóta a zöldre éhes környékbeliek egyik kedvenc helyévé avanzsált. Pedig nem olyan régen, ez év tavaszán nyitotta meg kapuit.
Azóta a ráérősebbek naponta, az elfoglaltabbak hétvégén járnak talpalatnyi birtokukra. Aki valamiért hetekre távol maradna, azt kisegítik a parcella szomszédai. Locsolnak és gyomlálnak helyette, de nem szüretelik le egymásnál a termést. Van ugyan némi szelíd versengés az ágyásgazdák között, mert egyiknél még csak zöldül, a másiknál már vörösen izzik a paradicsom, de mindenki éppúgy vigyáz a más birtokára, mint a sajátjára. Ez a dolog lényege, hiszen a terület új műfajt hozott a városba, a közösségi kertét.
![](/img/cikkek/egeszseg-eletmod/belvarosi-paradicsom/00001_2_df815aba-4ade-4c93-af45-e698fa6410ed_440x330.jpg)
Amikor először láttam belvárosi kertet, azt hittem, egy kerületi őslakos birtokára révedek, aki élete árán sem adja telkét a nagyberuházóknak, amíg ő ott lakik, addig bizony se pláza, se irodaház nem nő a kerítésen belül, csak uborka, paradicsom és kapor. Semmi más nem indokolta, hogy egy bevásárló-komplexum szomszédságában, két málló vakolatú, öreg bérház között miért burjánzik a vegetáció, tarkállik a bab, kanyarog a dísztök, és nő a mángold. A gazdagon beültetett ágyásokban egy kedves család munkálkodott, ásott a férfi, locsolt a nő, lapátolt a gyerek és gyomokkal vívott a nagymama. Rokonoknak gondoltam őket, a kerítésen túlról. Nem sokkal később kiderült, hogy semmi közük egymáshoz, a férfihez csak a kisgyerek tartozik, és a nagymama sem a nővel érkezett. A telek korábban senki földje volt, de így lett nagyon is mindenkié.
Ágyásközi randevúk
New Yorkban a nagy gazdasági világválság idején, Európában a második világháborúban élték virágkorukat a belvárosi veteményesek, de ma már, szerencsére nem a szükség vezérli az önjelölt hobbitermesztőket. A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezésében éledő kezdeményezések fő célja, hogy közösségek szülessenek, ismeretlen szomszédbeliek találjanak egymásra, olyanok is mini birtokhoz jussanak, akiknek nincs reményük saját kertre, illetve a privát palántázással új hobbira és némi ellenőrzött élelem-forrásra találjanak az emberek. A buli kedvéért jönnek fiatalok, akik itt ültetik első virágmagvaikat, középkorúak, akik a panelbalkont kinőve immár nagyobb fűszerkertre vágynak, családosok kisgyerekkel, akiknek jó móka a földmunka, de nem maradnak el a nyugdíjasok sem, akiket a veteményes-nosztalgia csalogat a közösségi térbe. Nem titok, hogy ébredt már szerelem a lelkiismeretes gyomlálás közepette, és bizony nem lehet mindig a napi elfoglaltságokra fogni azt sem, hogy a fiatalok főként napnyugta tájékán vonulnak le eleget tenni önként vállalt kertész-kötelezettségeiknek…
Kortól, nemtől és rangtól függetlenül, valamennyien szerencsések, mert ugyan elméletben bárki tagja lehet ezeknek a csoportosulásoknak, az óriási érdeklődés és a sokszoros túljelentkezés miatt végül sorsolás dönti el, hogy kiből válhat mihamarabb belvárosi kertész. Persze, a későn ébredőknek sem kell feladni a reményt, ha jelentkeznek, a várólistákról még sorra kerülhetnek egyszer. A kisbirtokokért átlagban egy évig felelnek a gazdák, utána újrasorsolják a területeket.
![](/img/cikkek/egeszseg-eletmod/belvarosi-paradicsom/00003_2_28ed64de-c926-4f0c-9c9e-dd08f0aa8fd3_440x330.jpg)
Míg az Egyesült Államokban csaknem húszezer regisztrált közösségi kert burjánzik, Magyarország még gyerekcipőjét koptatja ebben a műfajban. Ugyan a fővárosban is több tucat telekfelajánlás van érvényben, egyelőre csak néhány helyen váltak valóra a kertészkedők álmai.
Lecsótól a Grundig
Budapesten, a Millenárisban kialakított Lecsós kert volt az egyik első mintagazdaság. Itt a szőlőtőkékkel kezdődött minden, amelyek ugyan nem tartoznak a veteményesbe, mégis fellelkesítették a kertészeket, hogy ha a szőlő megterem itt, talán mással is érdemes kísérletezni. A 95 egyéni parcellán túl született úgynevezett Mobilkert is, ahol fiókokban, bőröndökben, kosarakban, hűtőtáskákban kaptak otthont a paradicsom, paprika és mentapalánták. Az úttörő kísérletről tavasszal még csak kevesen hitték, hogy néhány hétnél tovább tart, de aki arra sétál, ma is csodájára járhat a zöldek burjánzásának.
A Corvin sétány mögötti Leonardo kert még fél éve sem létezik, máris a legintenzívebb közösségépítést mondhatja magáénak. Parcelláinak száma megközelíti a százat, de a szabadföldi veteményeseken túl hordóparcellákat, óriáskomposztálót, fészert és gyerekjátszót is kialakítottak benne a lelkes kertgazdák, de tartottak már jógaórát, gitárestet és kertészeti előadásokat is a telek-közepi betonplaccon.
A Grundkert egy sóhajtásnyira a Leonardótól, a Corvin sétány kiterjesztett szárnyai alá fészkelte be magát. Ez a kisebb veteményes egyben a találékonyság kertje is, hiszen készült benne téglából rakott spirál fűszerpark, lakik cserje megviselt gurulós bevásárlószatyorban, és csíkosra festett autógumiban is illatozik a levendula.
A múlt század elején a Wekerle-telepen már működött egy közösségi kert, ennek követője a kerületben az Első Kis-Pesti Kert, amelyben ládaparcellák csalogatják a panellakókat. A Városi Kertek Közhasznú Egyesület mintakertjében van közösen művelt fűszerterasz, gyümölcsös és virágoskert is, önkormányzati segítséggel készülnek a padok és asztalok, a kertészek pedig örömmel várják a városi iskolásokat, hogy feltárják előttük a titkot: a zöldség és gyümölcs nem a boltok polcain terem.
Szép lassan a vidék is bekapcsolódik a kezdeményezésbe, Szentgotthárdon egy nagyvonalú cég telepített gyümölcsöst a közösségnek, Kecskeméten pedig családi kezdeményezésből született a Hukk kert. Itt 11 területet osztottak szét a kertbarátok között. Bátraké a szerencse – mondják, de most a szorgalomra is szükség van, hiszen itt egyenként 36 négyzetméteresek a telkek, ami sokszorosa a fővárosban elnyerhető birtokméreteknek. Itt már nem lehet hetente egyszer kertészkedni, és némi locsolással fenntartani a zöldek egyensúlyát.
Aszfaltélmény
Szociális vonzerejükön túl, nem elhanyagolható jellegzetességük, hogy a közösségi kertek szigorúan bio létesítmények. A belvárosi részekre akár a fővároson túlról hoznak jó minőségű földet, mindegyikben tiltják a vegyszerek használatát, és a leveles zöldségek helyett inkább paradicsom, paprika, uborka, padlizsán, vagy éppen tök nevelgetésére bíztatnak, mert ezeket könnyebben lehet megszabadítani a légszennyezettségtől. A kezdeményezés nagy erénye, hogy üdítő színfoltokat varázsol a betonrengetegbe, hatására parlagon álló területek telnek meg élettel, virágligetek és fűszerparcellák illatoznak ott, ahol eddig csak a kipufogógáz szaga terjedt. A városi kert saját mikroklímát teremt, vizet párologtat, több felmérés szerint csökkenti a környékbeli bűnözést, és különös módon felnyomja a lakásárakat is. Ám a kertészeti munka valójában csak álca. A dolog lényege a szociális vonulat, hogy az önszerveződő kapaközösségekben emberek találjanak egymásra, barátságok szülessenek, és szívek teljenek meg élettel.
![](/img/cikkek/egeszseg-eletmod/belvarosi-paradicsom/00002_2_ecdb874f-852e-4518-808c-841d4a4f0d6d_440x330.jpg)
"A kert védett enklávé, fallal vagy kerítéssel, illetve sövénnyel körülvett, zárt terület. Szentély, amelyben az idegen világ emberi világgá szelídült. A természetnek, illetve a külső világnak csak azokat az elemeit és lényeit engedjük be, azokat tűrjük meg benne, amelyekkel nem állunk hadilábon; amelyek kényelmünket szolgálják, és gyönyörködtetnek. Minden más élőlényt kizárunk belőle, vagy ha behatolnak, elpusztítunk. A kert a mi saját világunk, egy általunk teremtett és általunk ellenőrzött világ. Rendezett és harmonikus univerzum, szemben a rendezetlen és diszharmonikus külső világgal. A kert egyike annak a ritka pontnak az életünkben és az univerzumban, amelyeket valóban rendben és ellenőrzésünk alatt tudunk tartani." (Hankiss Elemér)
Az egészség és a szépség, a testi-lelki jólét azok közé a dolgok közé tartoznak, amelyeket mindannyian készpénznek veszünk mindaddig, amíg valami miatt azok veszélybe nem kerülnek. És még ilyenkor sem egyszerű felismerni a tényt, miszerint segítségre van szükségünk.
A lelki egyensúly megborulásával nem szabad viccelni! Tisztánlátó képességgel rendelkező jósaink útmutatásával felmérheted, hogy melyek azok a területek, amelyekre fokozottan ügyelned kell, illetve betekintést nyerhetsz azokba a tényezőkbe, amelyek hatással vannak egészségedre és jólétedre. Egy számodra megfelelő jós segítségével, újra elnyerheted a testi-lelki egyensúlyt!
Mi az EZO.TV?
Az EZO.TV az egyik legmegbízhatóbb jós-tanácsadás illetve jóslást nyújtó internetes közösség. Több mint 10 éves fennállása óta az EZO.TV már 4 milliónál is több jóslást, rituálét és megannyi tanácsadást bonyolított le telefonon. Sokaknak segített megtalálni az utat, megadni mindazokat a válaszokat, melyek jobbá tették az életüket. Amit kínálunk, az sokkal több, mint jövendőmondás, mi segítünk megtalálni az életutad, a boldogságod! A megnyugvás, a sikeres élet, a boldogság csak egy telefonhívásnyira van tőled.
Több mint 100 jós, tisztánlátó, asztrológus és álomfejtő közül választhatsz, és biztos lehetsz benne, hogy a legjobb jósokkal fogsz kapcsolatba kerülni. Hívd megbízható és elhivatott jósaink egyikét még ma! Minden beszélgetés bizalmas, a legbiztonságosabb formában beszélhetsz a problémáidról, anélkül, hogy az illetéktelen fülekbe jutna. Bizalmas és biztonságos, egyenes válaszok valódi jósoktól, 100% elégedettség!