Borban a nő

A tokaji borvidék tíz éve a világörökség része. A környékbeli aranyló dombok gyöngyszemei közé tartozik Bodrogkeresztúr is, egyre-másra szaporodó pincészeteivel, a szakma nagy öregjei mellé felzárkózó, lelkes és tehetséges fiatalok sorával. Bárdos Sarolta és férje 12 éve alapították meg a faluban kézműves borászatukat, a Tokaj Nobilis Szőlőbirtokot.

A családi gazdaságot a hölgy vezeti, aki fiatal kora ellenére is elismert szakember, borai évek óta sikeresen szerepelnek különféle hazai és nemzetközi megmérettetéseken, néhány hónapja pedig magáénak mondhatja a Tokaji Borvidék Év Bortermelője 2012 címet is. Civilben lágy és derűs, érzékeny, mégis határozott, de akik üzletasszonyként ismerik, karakán és céltudatos jellemvonásait emelik ki. Szerencsére mindkét oldala szerephez jut akkor is, amikor bort készít. 

Aki borvidéken jön világra, azzal vele születik a borszeretet?

Tokajban születtem, és már a szüleimnek, illetve a nagyszüleimnek is volt szőlője. Akkoriban azonban még inkább eladták a termést, nem készítettek bort megélhetésszerűen. A mostani birtokunk egy része, a Barakonyi dűlő is a nagyapámé volt egykor. Ő megöregedvén szétosztotta a gyerekei között, így én a családtól vásároltam vissza területeket, de persze azóta egyéb földekkel is bővült a birtok. Sosem merült fel bennem más, mindig természetközeli életpályában gondolkodtam. Ahogy elvégeztem a kertészeti egyetemet, azonnal egy helyi borászatban helyezkedtem el.

Nem is akárhol. Hogyan fogadták a tanult, tapasztalt férfi borászok, amikor huszonéves lány létére főborász lett a Gróf Degenfeld, majd a Béres Szőlőbirtokon?

Soha nem volt ezzel gondom, nem éltem meg nehézségként. Rosszindulatot sem tapasztaltam, kezdettől nagyon figyeltek rám, de inkább kíváncsisággal, hogy vajon ügyes leszek-e vagy sem. Azóta sem éreztem a bőrömön, hogy azért lenne velem bizalmatlan valaki, mert nőnek születtem. Ha hibázom, az nem a nememből fakad, mint ahogy nem elnézőbbek vagy megengedőbbek velem a borkedvelők sem, csak azért, mert nő vagyok.

Amióta a saját borászatát irányítja, több vagy kevesebb ideje marad foglalkozni magával a borral, mint amikor főborászként dolgozott máshol?

A birtok irányítása más feladatokat is ró az emberre, mint amikor „csak” borász. De mégis legfőbb érvem emellett az, hogy sokkal nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb tudok lenni, ha csak magamért vagyok felelős, ha minden esetleges hibámnak vagy tévedésemnek csak én lehetek az elszenvedője. Ez annyi korábban megélt stressztől, szorongástól és aggodalomtól mentesít, hogy sokkal több örömöm lelem a borászkodásban.

A férje, Molnár Péter szintén elismert szakember a szakmában. Együtt jártak a kertészeti egyetemre, aztán együtt alapították a családi gazdaságot is. Kellett ő ahhoz, hogy ön még inkább elkötelezze magát a bor mellett?

Nagy szerencse, hogy találkoztunk. Nehéz lenne olyan emberrel élni, aki más életformára vágyik, aki nehezen viseli a hektikus életvitelt, a kiszámíthatatlan napirendet, és akinek nem annyira szívügye a bor, mint nekem. Szerencsére mi nagyon egyfélét gondolunk a világról, és a borokat illetően is egyezik az ízlésünk. Anno a családi kasszából, közösen indítottuk a Tokaj Nobilist, de ha a férjem azt mondta volna, hogy felépítjük, vezessem, de őt nem érdekli az egész, én akkor is csinálnám.

Hogy simul össze itthon, hogy a párja az egyik konkurens cég, a közeli Patrícius Borház birtokigazgatója?

Nem konkurálunk, hiszen valahol közös a cél. Nemcsak a férjemmel, de valamennyi helyi bortermelővel egy irányba haladunk. Mindnyájan azt szeretnénk, ha borvidék egyre szebb és ismertebb lenne.

A környéken sokan régi családi birtokokon gazdálkodnak, valamennyien földik vagy bennszülöttek, ha úgy tetszik. Látnak egymásban konkurenciát vagy erősebb még önökben a gyerekkori pajtásság?

Valóban sokan vagyunk a faluban, akik generációk óta itt gazdálkodunk, ugyanakkor vannak új beköltözők is a termelők között. Van egy természetes versenyhelyzet, mégsem jellemző, hogy egymás ellen működnénk, mindannyiunkat az vezérel inkább, hogy a magunk munkáján keresztül ugyan, de emeljük a tokaj-hegyaljai borok rangját.

A bornak, a borozásnak erős közösségteremtő ereje van. Nemcsak a fogyasztók körében, de a borászok között is. Elképesztő, hányféle szerveződés és csoportosulás van akár helyben is, ami összevonja a gazdálkodókat. A hazai pékek vagy paprikatermesztők nem tartanak ennyire össze...

Ezt is nagyon szeretem például ebben az életformában: a közösségi szellemet. Tagja vagyok a Tokaji Borbarátnők Társaságának és elnöke voltam két évig a Tokaji Bormívelők Társaságának, most is éppen egy kis borfesztivált, a Mindszent Havi Mulatságot szervezem a falunkban. Ha összetalálkozunk egy borfesztiválon az ország másik részén lakó kollégával, őszintén tudunk egymásnak örülni. Elismerjük, ha valakinek jó, netán a miénknél is jobb a bora, de ha megkérdez, elmondjuk őszintén azt is, ha nem. Mindenkinek fontos tudni, hogy hol tart éppen a borkészítésben, hova helyezheti magát a többiekhez képest, látni, hogy miben kell még esetleg fejlődnie.

Bárhol tudna ugyanennyi lelkesedéssel borászkodni vagy hűséggel tartozik a helynek, ahol született?

Hogy itthon másik borvidékre menjek, az elképzelhetetlen, de külföldön szívesen szétnéznék, tanulmányutakra kíváncsiságból örömmel vállalkoznék. Tokaj azonban annyira különleges, ilyen sokszínű bort sehol a világon nem lehet máshol csinálni, így nincs miért elvágynom innen és nincs is hova menni. Sok tapasztalatot gyűjthetek már abból is, hogy milyen igényekkel vagy ízléssel érkeznek ide külföldiek. Turisták főleg nyáron, de külföldi újságírók az év bármely szakában bekopogtathatnak. Legutóbb finnek jártak itt, szenvedélyes borgyűjtők, akik egy angol blogon olvastak rólunk. Borzongató, hogy valaki ekkora utat tesz meg azért, hogy helyben kóstolja meg a borainkat. A napokban történt az is, hogy egy holland pár egy budapesti borbárban kóstolta a borunkat, onnan a Magas Tátrába indultak volna, de előbb elkanyarodtak erre, hogy megismerjék a Tokaj Nobilist. Ezek olyan őszinte dolgok, amelyeket nem lehet megjátszani. Meglepő, szívmelengető történetek, sok időre feltöltenek erővel.

Ha ön utazgat valamerre a családdal, mindenképpen útba esik valahogy egy borvidék?

Idén szándékosan nem mentünk borvidékre, de máskor persze előfordul. Imádunk kirándulni Erdélyben, felfedezni a szabolcsi falvak festett, kazettás mennyezetű templomait vagy sétálni a zempléni erdőkben. Ha mégis úgy alakul, hogy mondjuk Olaszországban pihenünk, akkor sem a tengerpart a végcél, inkább a hegyvidék, ahol vörösbort iszunk esténként és utolsó nap bevásárolunk egy vinotékában a helyi italokból.

Mit irigyel vagy hozna haza szívesen például Toszkánából?

A szervezettséget, azt, hogy ott valóban működik a rendszer. Hogy igényesek és ápoltak a települések, nem kátyús az út és elképzelhetetlen az, ami itt, hogy ugyan világörökségi település vagyunk, mégis naponta 1700 kamion dörmög el az ablakom alatt. A hétköznapi nyugalomban is bántó, de egy kóstoltatásnál különösen zavaró tud lenni a teherautók robaja.

Az mennyire fontos önnek, hogy magyarok vagy külföldiek kedvelik inkább a borait?

Sokáig nem fektettem hangsúlyt a külföldi megjelenésre, a kereskedők csak véletlenszerűen estek be innen-onnan. Amikor még kicsik voltunk és kevesebb palackunk volt, az el is fogyott itthon, néha kevés is volt. Most viszont már szeretném, ha kicsit több lábon állnánk, immár terem mind a hat hektárunk, nagyon szigorú metszés, hajtás- és fürtválogatás után hektáronként 17-19 hektoliter bort szűrünk, és csaknem 15-20 ezer palackot készítünk. Ebből a mennyiségből már bőven marad arra is, hogy eljussunk külföldre. Itthon csak vinotékákban és éttermekben elérhetők a boraink, mert egy hipermarketben nem kapnának akkora törődést, mint amit mi adtunk nekik. Nagyon fontos, hogy ne szakadjon meg a lánc, hiszen mi a szőlőt is gondosan műveljük és a borokkal is a lehető legfinomabban bánunk. Nem tehetem meg a borommal, hogy odaadom valahova, ahol kikerül egy olyan polcra, ahol egész nap világít rá a neon, és télen-nyáron 30 fok van az üzletben. Más szempontból az is fontos, hogy míg egy hipermarketben nincs kit megkérdezni egy adott italról, a vinotékában sokat tudnak mesélni róla.

És valóban érdekli az embereket, hogy kinek a borát isszák?

Én azt gondolom, hogy igen, sőt, nálunk sokkal hangsúlyosabban igaz ez, mint Európában. A bor egy bizalmi termék, nem lehet előre kipróbálni. A ruhát fölvehetem a boltban vásárlás előtt, de a bort csak otthon tudom kinyitni, akkor szembesülök vele, hogy illik-e hozzám vagy sem. Fontos, hogy egy borboltban vagy étteremben be tudják mutatni a borunkat, de van, aki nem elégszik meg ezzel sem és személyesen itt akar kóstolni, megnézni a pincét, a technológiai felszereltségünket, megismerni bennünket, mert többet szeretne tudni a borról és érdekli hol született a bor.

Sokan mondják, igenis érezhető egy boron, hogy férfi vagy nő felel az érleléséért, kiválasztásáért és minőségéért. Ön viszont mereven ellenáll ennek a véleménynek. Miért?

Szerintem több szempontból sincs női bor és férfi bor. Nem lehet például általánosítani, hogy melyik nem melyiket szereti, mindenre van példa. Abban sem hiszek, hogy felismerhető, hogy egy adott bor férfi vagy nő vezette pincészetből származik. Elismerem, hogy nőként vannak olyan tulajdonságaink, amik érzékenyebbé tesznek bennünket, talán finomabban bánunk már a szőlővel is, de ettől még a szakértelem és a kóstolás teszi a bort olyanná, amilyen, nem a készítő neme.

Szakértelemben nem lehet oka panaszra, hiszen a borai gyakran nyernek különböző megmérettetéseken. Idén a Pannon Bormustra 2012 Csúcsbora lett például a Barakonyi Hárs 2009. A nyáron pedig személyesen önt is díjazták, a Tokaji Borvidék Év Bortermelője 2012 címet nyerte el. Melyik nagyobb dicsőség, ha önt ismerik el, vagy ha kiemelten kezelik a borát?

Én mind a két elismerésnek nagyon örültem. Az én személyes díjam azért nagyon hízelgő, mert a tokaji kollégák szavazata alapján kaptam, a nyolc tokaj-hegyaljai hegyközség jelöltjei közül, 88 szakember döntése alapján választottak engem. Ez mindenképpen megható és jóleső dolog, annyiból azonban fel is adta a leckét, hogy ugyan eddig is törekedtem rá, hogy a legjobbat készítsem, ez után már tényleg nem lehet hibázni.

Mennyire üzletasszony, amikor bort készít és mennyire borkedvelő?

Az ilyen típusú családi borászat, mint amit én viszek, általában szívügy, ebben nem anyagi megfontolások dominálnak. Persze, nekem is okoskodnom kell, mert ha ma elszámolom magam, holnap nem tudom kifizetni a szőlőmunkásokat, de nem az alapján döntök egy-egy kérdésben, hogy mi mennyire gazdaságos. Legfontosabb a döntések meghozatalánál, hogy attól a bor minősége jobb legyen. Ebből nagy vagyonokat keresni nem lehet, a nyereségnél sokkal vonzóbb viszont az életforma, ami ezzel együtt jár. Hogy szabadon élek, minden döntés az enyém, ugyanakkor a felelősség és a következmény is. Ha a fölösleges kötelezettségeket le lehetne vágni magunkról, a nemszeretem nyilvántartásokkal, bevallásokkal, akkor azt mondhatom, gyönyörű életünk van.

Két kislánya van, de valójában a borai is a gyermekei, nem? Olyan féltéssel és szeretettel beszél róluk, mint aki már megszemélyesítette mindet.

Tényleg nagyon fontosak számomra a boraim és valóban vannak időszakok, amikor többet vagyok a birtokon, mint otthon, de megpróbálom úgy szervezni a dolgokat, hogy minél többet együtt lehessünk, például együtt megyünk nézni a szőlőt, nekik a szőlőhegy egy hatalmas játszótér.

Szeretné bennük az utódját látni?

Minden szülő szeretné, ha a gyereke folytatná az ő pályafutását, főleg, ha ennyire személyes a kötődés egy családi birtokhoz. Kényszeríteni senkit sem szabad, csak terelgetni. Remélem, lesz hozzá kedvük! Sok jó példát látok a szakmában, azért a legtöbb helyen a gyerekek folytatják a borászatot.

Milyen az idei termés, látszik már, hogy milyen borok készülhetnek ebben az évben?

Az idei év nagyon forró volt, rendkívül száraz, ez nagyon sok mindent meghatároz. Bodrogkisfalud határában két területen, a Csirke-mál, illetve a Barakonyi dűlőben termesztünk szőlőt. Előbbi az édes, utóbbi a száraz boroknak kedvez, de csak részben tudunk tenni azért, hogy melyik szőlőnk hogyan érik egy adott évben. Az időjárás nálunk hatalmasabb erő ebben a dologban, azt is mondhatnám, hogy mindenható. Nagy tanulási feladat a borászatban, hogy az évjáratokat úgy kell elfogadni, ahogy a természet adja, az esőt és a napot nem lehet kényszeríteni semmire, mégis észre kell venni a jelzéseit. A száraz borok biztosan nagyon szépek lesznek, hiszen a szőlő érett és egészséges. Tokaj különlegessége az aszú, ám ahogy tavaly, úgy valószínűleg idén sem tudunk majd aszút készíteni a nagy szárazság miatt. Fájdalmasan érint a dolog, de ahogy megtanulunk élni a lehetőségeinkkel, tudni kell bánni a vágyainkkal is és nem erőszakolni azokat mindenáron. Erre a hozzáállásra a borásznak is meg kell érni.

Legyen sok vagy kevés, a pénz életed velejárója: áldás vagy teher. Mint mindenben, itt is ajánlott a kiegyensúlyozott pénzügyi helyzet megteremtése, de persze a több sokszor jobb! De miért kell ezzel folyamatosan küzdeni?

Az anyagi és munkahelyi problémák könnyen befolyásolják a mindennapokat, az életkedvet, a stresszt és különösképpen kihatással vannak kapcsolatainkra. Egy megfelelő pénzrituálé segítségével, egy tapasztalt jós fel tudja oldani a belső és külső blokkolásokat, amik távol tartják a pénzt tőled. Ezzel egyidejűleg az életed minden területen hirtelen fellendülést fogsz tapasztalni.

Kérj pénzrituálé támogatást vagy pénzbevonzást a legjobb anyagi problémákra szakosodott jósoktól!

Mi az EZO.TV?

Az EZO.TV az egyik legmegbízhatóbb jós-tanácsadás illetve jóslást nyújtó internetes közösség. Több mint 10 éves fennállása óta az EZO.TV már 4 milliónál is több jóslást, rituálét és megannyi tanácsadást bonyolított le telefonon. Sokaknak segített megtalálni az utat, megadni mindazokat a válaszokat, melyek jobbá tették az életüket. Amit kínálunk, az sokkal több, mint jövendőmondás, mi segítünk megtalálni az életutad, a boldogságod! A megnyugvás, a sikeres élet, a boldogság csak egy telefonhívásnyira van tőled.

Több mint 100 jós, tisztánlátó, asztrológus és álomfejtő közül választhatsz, és biztos lehetsz benne, hogy a legjobb jósokkal fogsz kapcsolatba kerülni. Hívd megbízható és elhivatott jósaink egyikét még ma! Minden beszélgetés bizalmas, a legbiztonságosabb formában beszélhetsz a problémáidról, anélkül, hogy az illetéktelen fülekbe jutna. Bizalmas és biztonságos, egyenes válaszok valódi jósoktól, 100% elégedettség!