Vannak boszorkányok, vagy nincsenek? Nos, ez attól is függ, hogy milyen korban tesszük fel magunknak a kérdést. A gyógyítók, sorselemzők is tekinthetők jóságos boszorkányoknak, csak ma ezekért a képességeikért senki nem veti őket máglyára.
1692-ben Salem viszont éppen a boszorkányperének köszönhetően véste be magát a történelemkönyvekbe. Számtalan elmélet született arról, hogy vajon kinek, kiknek is állt érdekében ebben a korban embereket megvádolni boszorkánysággal.
A boszorkányságba vetett hit az ókori hagyományokból ered. Sajnos ennek köszönhetően a XIII-XIX. század között egymillió embert végeztek ki, csak Európában. A legtöbb kivégzés és az azokat megelőző perek a XVI-XVII. században voltak, és érdekes módon a legtöbb áldozat elsősorban szegénységben élő nő és özvegyasszony vagy férfi volt.
Szegények a vádlottak padján
A salemi perekre különös módon az európai boszorkányüldözés lecsengése után került sor, vagyis a XVII. század végén. Minden egy gyerekes csínnyel kezdődött, amiből végül tömeghisztéria lett. Pár unatkozó tinilánynak köszönhetően felakasztottak tizenkilenc embert, egy idős férfit kövekkel agyonzúztak, többeket pedig bebörtönöztek.
1692. Salem Village-ben néhány fiatal lány, így Abigail Williams, Ann Putnam, Betty Parris, Mary Warren és Susanna Walcott több környékbelit is azzal vádolt meg, hogy rossz közérzetét, különös viselkedését nem betegségnek, hanem annak köszönheti, hogy a boszorkányok rontást tettek rájuk, megátkozták őket. A falusi közösségen enélkül is óriási volt a nyomás, hiszen a gyarmatosítás idejében nemcsak a szigorú erkölcsi szabályoknak kellett megfelelniük, de az indiánoktól is tartaniuk kellett, akik egyébként is a Sátánnal szövetkeztek, így könnyen kísértésbe vihették az egyedül élő asszonyokat.
Mivel Betty Parris Samuel Parris tiszteletes lánya volt, Abigail Williams pedig a gyámleánya, senkiben nem merült fel annak a lehetősége, hogy a fiatalok esetleg nem mondanak igazat. Mivel a tiszteletes által hozott orvos sem tudott magyarázatot adni a lányok különös viselkedésére, illetve, csak azt tudta alátámasztani, hogy nem elmebajosak és nem is betegek, bár kétségtelen, hogy idegen szavakat mormolnak, felállították a diagnózist: boszorkányság. Ezt követően már mindenki arra volt kíváncsi, ki bír ilyen hatalommal, ki az, aki képes megrontani az ártatlan embereket.
A lányok végül elkezdték sorolni a neveket: Sarah Good, Sarah Osborne és Tituba. Akkor senkit nem érdekelt, hogy egyikük egy elárvult lány, a másik egy idős asszony, a harmadik pedig egy rabszolga. Tökéletes alanyai lettek a boszorkányság vádjának. A három nőt végül 1692. március 1-jén boszorkánysággal vádolták meg. Nem sok választásuk maradt: vagy bevallják, hogy boszorkányok, és azonnal elkobozzák minden vagyonukat, vagy felakasztják őket.
A történet kezdett tragikus fordulatot venni, de ez senkit nem érdekelt. Egy olyan korban járunk, amikor a nyomor, a nélkülözés és a társadalmi elvárások miatt szükség van arra, hogy bűnbakokat tudjunk megnevezni.
A lányok újabb neveket kezdtek sorolni: Dorcas Good (Sarah Good négyéves lánygyermeke), Rebecca Nurse, egy másik idős asszony, Abigail Hobbs, Deliverance Hobbs, Martha és Elizabeth Corey, valamint John Proctor. Salem és Boston börtönei lassan tömve voltak, azonban legitim kormányzat nélkül nem volt lehetőség arra, hogy a börtönben sínylődőket megvádolják. Május végén új kormányzót kapott a térség, aki azonnal megtalálta a módját a perbe fogásnak. Mindeközben a mostoha körülmények miatt Sarah Good újszülött gyermeke, valamint Sarah Osborne meghaltak.
Már nyár volt, amikor elkezdődtek a tárgyalások. A kivégzést csak azok úszták meg, akik mások ellen vallottak, vagy aki ellen a vádakat a lányok időközben visszavonták.
A perek valódi oka
A boszorkányperek és üldözések egyik oka minden bizonnyal az lehetett, hogy a telepesek nem tudták feldolgozni az indiánoktól sorozatban elszenvedett vereségeket. Erről Mary Beth Norton, a Cornell Egyetem professzora is meg van győződve.
„A boszorkányságba vetett hit alapja egész egyszerűen az volt, hogy megpróbálták megmagyarázni a megmagyarázhatatlant” – véli a történész.
A telepesek egy olyan helyen próbáltak meg berendezkedni és élni, ami abszolút ismeretlen volt előttük. Nemcsak a helyet vélték misztikusnak, hanem az eredetileg ott élő indiánokat is, akik véleményük szerint az ördöggel cimboráltak annak érdekében, hogy legyőzzék őket. A történész végül több éves kutatómunka után arra a következtetésre jutott, hogy „a salemi eseményeket az északkeleti indiánokkal való konfliktus okozta stressz gyorsította fel”.
Tény, hogy a szóban forgó időszakban két háború is sújtotta ezt a vidéket. 1675-től 1678-ig az első, míg 1688 és 1699 között a második. Az angol telepesek pedig mindkét időszakban megsemmisítő verességet szenvedtek a wabanaki indiánoktól. Sokan ekkor el is hagyták Maine környékét, és évtizedekig néptelen volt a vidék. A legsúlyosabb váddal Salem előző tiszteletesét, George Burroughs-t illették, akit azzal gyanúsítottak, hogy megbabonázta a katonákat, és így tudta rávenni őket arra, hogy csatába induljanak az indiánok ellen.
Az indiánokkal való háború még hat éven keresztül folytatódott. A New England-iek lassan biztonságban érezték magukat, és hamarosan megbánták, ami 1692-ben történt.
Öt évvel később egy bíró és tizenkét esküdt az első ítélet végrehajtásának évfordulóján úgy döntött, hogy elnézést kér az érintettek hozzátartozójától és a túlélőktől, a kormányzó pedig elrendelte, hogy közösen imádkozzanak és böjtöljenek, hogy így jóvá tehessék bűneiket. 1711-ben az állam anyagilag is megpróbálta kárpótolni az áldozatok családját, 2011-ben pedig az elítélteket név szerint is tisztázták, és tiszteletükre szobrot emeltek Massachusettsben.
Boszorkányperek Magyarországon
A katolikus egyház gyorsan rájött arra, hogy akkor tudja megvédeni egyeduralmát, ha határozottan fellép az eretnekmozgalmak ellen. Ezek ugyanis nemcsak a hit egységét voltak képesek megkérdőjelezni, hanem az egyházi hierarchiát is. Sokan meg is vádolták az egyházat: hogyan lehetséges az, hogy az a vallás, ami a felebaráti szeretetet hirdeti, válogatott eszközökkel és kínzásokkal lép fel azok ellen, akik nem hajtanak fejet előtte?
Hazánkban, érdekes módon, jóval kevesebb áldozata volt a boszorkányüldözésnek, mint Európa más országaiban. Az első királyok persze itt is mindent megtettek a keresztény hit tisztaságának megvédése érdekében, a boszorkányság kérdése és megítélése mégis megosztotta mind a közvéleményt, mind pedig az uralkodókat. Szent István attól sem rettent vissza, hogy élve temettesse el ellenségeit, míg László király már beérte a kalodába zárással.
Könyves Kálmán híres boszorkánytörvénye a XII. század elejéről származik, és bizony ennek is köszönhető, hogy hazánkban kisebb méreteket öltött a boszorkányüldözés, mint más országokban. A XVI-XVIII. század azonban a mi esetünkben is jelentősebb volt: a három részre szakadt Magyarország, a vallásháborúk, illetve a Habsburg-elnyomás évszázadaiban két nagyobb üldözési hullám is zajlott. A boszorkányság vádja alól olykor a férfiak sem menekültek, de ennek is megvolt a maga oka: sok nagyúr így távolította el politikai ellenfeleit.
A vallomásokat szinte minden esetben válogatott kínzásokkal csikarták ki az emberekből. A hazánkban jegyzett ezer boszorkányper közül sok végződött halálos ítélettel, szerencsére még több enyhébb büntetéssel. Az utolsó boszorkányperre 1756-ban került sor, majd 1768-ban Mária Terézia végleg betiltotta ezeket az eljárásokat.
Pletykás Klára esete
A legrégebbi boszorkánypert 1565-ben Kolozsváron folytatták le, és erről írásos emlék is fennmaradt. A Botzi Klára bábaasszony ellen folyó per érdekessége, hogy az asszony tulajdonképpen pletykaság alapján került a vádlottak padjára. Botzi Klára legnagyobb bűne, ami miatt máglyára is küldték, az volt, hogy rendben levezette a szüléseket, különféle gyógyfüvek segítségével pedig gyógyítani próbálta a meddőséget. Vagyis Európa más országaihoz hasonlóan a gyógyítás, a kuruzslás, az orvoslás egy-egy boszorkányper kapcsán könnyen egymásba olvadtak.
1711-ből szintén fennmaradt egy boszorkányper jegyzőkönyve. Szaniszló Borbála azért jelentette fel szomszédasszonyát, mivel az többször is boszorkánysággal vádolta őt. A vádlót végül felmentették, őt pedig nyolc év pereskedés után vízpróba alá vetették, ami sikertelen volt. Az asszony 1726-ban máglyán végezte.
Magyarországon a nemes asszonyok sem menekülhettek a boszorkányság vádjától. 1611-ben Báthory Erzsébet, 1637-ben Thurzó nádor özvegye, Listius Anna grófnő, és Eszterházy Zsófia grófnő szembesültek a boszorkányság vádjával. A büntetés általában száműzetés volt, de a történet lényege nem is ez volt. Sokkal inkább az, hogy a vádlók megszerezhessék a vádlottak vagyonát.
Hazánk esetében is érdekes megvizsgálni, hogy hasonlóan Salemhez, itt is akkor volt több boszorkányper, amikor a helyzet politikailag hagyott némi kivetnivalót maga után. A török hódoltság felszámolása és a Rákóczi-szabadságharc leverése utáni időkben a legtöbb nagyúr így akart megszabadulni életben maradt ellenségeiktől. A bűnbakkeresés, a felgyülemlett feszültségek levezetése tulajdonképpen a boszorkányperekben csúcsosodott ki.
A Blair Witch-legenda
Elly Kedward története nemcsak a filmkészítőket, hanem a tanúkat, hozzátartozókat is lázban tartja. Valóban lehetséges lenne, hogy egy ártatlanul elítélt nő szelleme az, aki a járási Blairben rettegésben tarja az embereket? Íme a történet, szigorúan kronológiai sorrendben. Döntsön ki-ki saját maga arról, hogy lehet-e valóságalapja mindannak, amit olvas!
1785 februárjában több gyerek is azzal vádolja meg Elly Kedwardot, hogy az elcsalta őket a házába, megvágta a kezüket és megitta a felfogott vért. Ellyt elítélik, de nem vetik máglyára, helyette száműzik az erdőbe. Mivel a tél akkor nagyon kemény és hideg volt, több mint valószínű, hogy meghalt, de mivel holttestét soha nem találták meg, megszületett a legenda a kegyetlen és bosszúra éhes boszorkányról.
1786 novemberében nemcsak a vádló gyerekek, hanem velük együtt több gyermek is eltűnt, és soha nem is került elő. Az emberek rögtön Elly nevét kezdték el suttogni, és hogy megmeneküljenek az átoktól, többen azonnal el is hagyták a várost.
1809 novemberében megszületik a könyv, ami a blairi száműzött nő történetét dolgozta fel, aki a mai napig is kísért.
1825 augusztusában tizenegy tanú számol be arról, hogy látta Elly Kedwardot, amint az a földön maga után húzza a tíz éves Eileen Melasz elernyedt testét.
1940 novembere és 1941 májusa között újabb nyolc gyermeket rabolnak el.
1941. május 25-én Rustin Parr részletes beismerő vallomást tesz. Elmondja, hogy az erdőben lakik, és egy „öregasszony szelleme” kényszerítette arra, hogy elrabolja a gyerekeket és rituálisan meggyilkolja őket. Cserébe azt ígérte, hogy békén hagyja őt, és nem kísérti tovább. Rustint elítélték és felakasztották.
1994. október 20-án a Montgomery College három hallgatója, Heather Donahue, Joshua Leonard és Michael Williams elhatározzák, hogy utánajárnak, mennyi lehet a valóságalapja a Blair Witch-legendának. Elsőként Mary Brownnal készítenek interjút, aki azt állítja, többször is látta Elly Kedwardot. a Tappy patak mentén. A nő azonban mára félig ember, félig állat lett. Október 21-én a fiatalok elindulnak az erdőbe, hogy megkeressék Ellyt, illetve a szellemét. Ekkor látták őket élve utoljára. Több napos keresés után az ügyet lezárják, az akta pedig megkapja a megoldatlan ügyek elnevezést.
1995. október 16-án egy katonai zsák kerül elő, amiben megtalálják az eltűnt fiatalok felvételeit, amit sokan ekkor még hamisítványoknak vélnek. 1997. október 16-áig az ügyet lezárják, titkosítják, ami ellen az eltűnt fiatalok családtagjai fellebbeznek. Valójában az ő kérésüknek tesznek eleget akkor, amikor a rendelkezésre álló felvételekből, kronológia sorrendbe rakva, megszületik a film: Blair Witch – Ideglelés.
EZO Élet Magazin
A nyugati filozófiáktól a keleti tanításokig, az univerzum törvényeitől a boszorkány rituálékig, a gyógyító kristályoktól a meditációig a spiritualitás számos irányzatot foglal magában. Mindegyik irányzatnak és eszköznek azonban egyetlen célja van: megtalálni a tisztánlátás, a jólét és a boldogság útját. Más szóval a lelki békét, a belső egyensúlyt.
Ahhoz, hogy a lélek megtalálja egyensúlyát az életben szükséges a szeretet és a boldogság. A spirituális útmutatás segítségével megtapasztalhatod, hogyan hozhat el életedbe a láthatón túli világ szeretetet és boldogságot, miként érhetsz el belső egyensúlyt az égi energiák által. Konzultálj egy spirituális tanácsadóval és éld meg saját lelki békédet!
Mi az EZO.TV?
Az EZO.TV az egyik legmegbízhatóbb jós-tanácsadás illetve jóslást nyújtó internetes közösség. Több mint 10 éves fennállása óta az EZO.TV már 4 milliónál is több jóslást, rituálét és megannyi tanácsadást bonyolított le telefonon. Sokaknak segített megtalálni az utat, megadni mindazokat a válaszokat, melyek jobbá tették az életüket. Amit kínálunk, az sokkal több, mint jövendőmondás, mi segítünk megtalálni az életutad, a boldogságod! A megnyugvás, a sikeres élet, a boldogság csak egy telefonhívásnyira van tőled.
Több mint 100 jós, tisztánlátó, asztrológus és álomfejtő közül választhatsz, és biztos lehetsz benne, hogy a legjobb jósokkal fogsz kapcsolatba kerülni. Hívd megbízható és elhivatott jósaink egyikét még ma! Minden beszélgetés bizalmas, a legbiztonságosabb formában beszélhetsz a problémáidról, anélkül, hogy az illetéktelen fülekbe jutna. Bizalmas és biztonságos, egyenes válaszok valódi jósoktól, 100% elégedettség!