„Gyereket akarni nagy elhatározás. Ilyenkor dönt úgy az ember, hogy ezután a testén kívül dobogjon a szíve”
Elizabeth Stone
Spirituális gyereknevelés
Az ezoterikus tanokkal legtöbben felnőttként, a maguk akaratából, választott dologként kerülnek kapcsolatba, de a mai gyerekeknek már lehetőségük van rá, hogy szinte az anyatejjel szívják magukba a spirituális életszemléletet. Ha szüleik erre fogékonyak, a kicsiknek is ez lesz a természetes. Évtizedek óta járnak gyerekek Waldorf-, Rogers- és egyéb alternatív szemléletű óvodákba, iskolákba, de ha otthon nem azonos a nevelő közeg, mindez csak közösségi élmény, és nem életút lesz számukra.
A bölcsek a bölcsődében vannak – szoktuk mondogatni, s meg sem lepődünk a kifejezések rokonságán. A kisgyerekeket nem lehet becsapni, vagy hazudni nekik, ösztönösen felismerik a jó és rossz embereket, emlékeznek előző életeikre, látják az aurát, vagy éppen szellemekkel beszélgetnek, és a maguk nyelvén bizonyítják, hogy a kezdetektől értik az egész világmindenség működését, annak jó és rossz oldalaival együtt.
A spirituális gyermeknevelés alapkijelentése, hogy a gyerek nem pusztán csíra, amelyből fokozatosan fejlődik ki majd a komplex élőlény, hanem már eleve a maga teljességében érkezik a világra, bár lassan válik alkalmassá arra, hogy kifejezze önmagát.
A jó szülő
Amikor valaki gyereket vállal, nem a saját mását hozza a világra, hanem új személyiséget teremt. Aki mégis a maga képére akarja nevelni a gyerekét, az nem jó szülő. Mint ahogy az sem, aki önmaga meghiúsult életcéljait akarja beteljesíttetni vele. Egyedül az lehet ideális, aki olyannak szereti a gyereket, amilyen, s abban támogatja, amire ő vágyik. Úgy szereti egyre jobban, hogy fokozatosan, de észrevétlenül elengedi a kezét. Olyan rugalmas szállal köti őt magához, amelyik bármilyen távolságra kinyúlhat, anélkül, hogy elszakadna.
Csodagyerek
Nagy divat ma a kristály-, csillag-, indigó- és szivárványgyerek kifejezésekkel élni, holott a jelenség örök, és szinte természetes. Az, hogy a kicsik az első 5-6 évükben még emlékeznek a szellemvilágban töltött idejükre, látják az aurát, halottakkal beszélgetnek, szinte mindannyijukban közös, csak az egyik beszél róla, a másik elhallgatja, mert azt hiszi, bűnös dologról van szó, ha a szülei sosem hoznak szóba ilyesmit.
Sajnos ma még mindezt leginkább a szülők szemszögéből nézzük, és szinte nem is esik szó arról, hogy a gyerek hogyan viszonyul mindehhez, beszél-e erről a kortársainak, hasonlítgatja-e magát hozzájuk. Egy kisgyerekkel nehezen értethetjük meg, hogy lehetnek egyedi képességei, de még nehezebben fogadtathatjuk el, hogy azok az idő múlásával visszafejlődnek majd, az élet rendje szerint.
Másodkézben
Ma kevesen élnek a lehetőséggel, hogy csak ötévesen vigyék óvodába a gyermeküket, amikor már kötelező, sőt, egyre több kicsi kerül kényszer szülte helyzetek okán bölcsődébe, hogy aztán idegenek szeretgessék, és nyitogassák az értelmét. Pedig a gyerekek számára mindig a szülőpár a minta, akkor is, ha kevés időt tölthetnek együtt, és a lelki, érzelmi nevelést nem lehet átruházni másra, ez a szülő szerepe, akkor is, ha nem tud vagy akar időt szakítani rá.
Alternatív nevelés
Az alternatív óvodai és iskolai nevelés éppen azt célozza, hogy a gyereket a szülők és a nevelők közösen kialakított szemlélettel, egymás munkájára építő szeretetteljes foglalkozással segítség a növekedésben.
Rudolf Steiner egyike volt azoknak, akik megalapozták ezeket a technikákat. Az osztrák filozófus-tanító szerint a gyereket tiszteletben kell fogadni, szeretetben nevelni, és szabadságban elbocsátani. Vélekedése szerint a csecsemő tudatosan érkezik akkor és oda, ahova születik, előre ismert és vállalt sorssal. Az első 7 éve a fizikai önállósulás időszaka, a második 7 az érzelmi, míg a harmadik szakasz az értelmi fejlődésé. Az első harmadban a kicsi utánzó lényként azt veszi át, amit a körülötte élők mondanak, tesznek, éreznek, vagy gondolnak, hiszen még ösztönösen egységben van a környezetével, egy kölcsönösen oda-visszaható rendszerben.
A Waldorf-módszer
Célja lelkileg szabad és szellemileg kreatív emberek nevelése. Ebben főszerepe van az óvó-, illetve tanítónőnek, hiszen nemcsak nevel, de személyiségével, tetteivel folyamatos mintát nyújt a kicsiknek. Ebben a rendszerben minden feladatot ő lát el, főz, öltöztet, takarít, vagy éppen kertészkedik, s a gyerekek természetes módon szeretnék, és fogják is utánozni őt. Sok kritika éri az irányzat játékeszközeit, mondván, azok nem elég modernek és kimunkáltak. Pedig csak az avatatlan kívülállók nem tudják, hogy ennek is célja van: az elnagyolt formai kialakítású játékok ösztönzik a kicsik kreativitását. A másik nagy különbség, hogy a korszerű játékok műanyag alapanyaga mindent egyformává tesz, míg a fajátékokkal a gyerek megismerkedhet a különféle tömegekkel, és felületekkel.
Montessori-módszer
A Maria Montessori elvein alapuló rendszer együttműködő, de önálló gyermekeket nevel, aki minél korábban megtanulja ellátni önmagát. Mottója a „Segíts nekem, hogy magam csinálhassam!”, azaz azt célozza, hogy a kicsik saját tapasztalataikból tanulják meg a problémamegoldó gondolkodást, ne a felnőtt nevelő utánzásából. Itt a játék mellett a munkaszerű tevékenységekre is nagy hangsúly kerül, olykor még akváriumokban vagy terráriumokban kisállatokat is nevelnek a gyerekek, fejlesztve kötelességtudatukat, kitartásukat és önállóságukat. A nevelők sosem adnak nekik negatív visszajelzést, így megkímélve őket a kudarcélménytől, de értékelik minden apró sikerüket. A módszer nagy hangsúlyt helyez a toleranciára és a másság elfogadására, így kis létszámban, szinte minden csoportba befogadnak gyengén fogyatékos, idegen nyelvű vagy kisebbséghez tartozó gyerekeket.
Rogers-módszer
Carl R. Rogers humanisztikus pszichológus nevelési módszerének célja, hogy olyan szorongásmentes, bizalommal teli légkörben terelgesse a gyerekeket, amelyben a feltétel nélküli elfogadás adja mindennek a magját. Itt olyannak szeretik a gyereket, amilyen, a nevelő nem fölérendelt személy, sokkal inkább partner, társa a gyereknek abban, hogy azzá váljon, akivé lenni szeretne. Mindennapos tevékenység az úgynevezett beszélgetőkör, hogy a körben leültetett kicsik elmondhassák, mi foglalkoztatja őket, milyen gondjaik vannak. Eközben megtanulják megfogalmazni az érzéseiket, illetve meghallgatni a többieket is. A tervezett feladatok és játékok kitalálásában is tevékenyen részt vesznek, mint ahogy a fakultatív programokból sem a szülő, hanem a gyerek választ, és tanul lovagolni, úszni vagy éppen idegen nyelvet. A nevelés során a lehető legkevesebb korlátot állítják a gyerek elé, s azt próbálják elérni, hogy külső fegyelmezés helyett az önfegyelem vezérelje őt.
Freinet-módszer
Célestin Freinet francia tanító úgy vallotta, hogy a tanítás lényege a kísérletezés. Az a jó, ha a kicsik nem készen kapják az ismereteket, hanem próbálkozások során fedezik fel az összefüggéseket. A gyerekeknek olyan nagy önállóságot jut, hogy már egészen kis korban megtapasztalják a döntés örömeit és nehézségeit. A nevelő egyenrangú a gyerekkel, és inkább biztonságot adó személyként, illetve mintaadóként van jelen, aki csak akkor lép elő, ha szükség van rá. A módszer követőinek szótárában alapfogalmak a bizalom és elfogadás, az állandó bírálattól mentes légkör, és az okosan építő kritika. Mindez sok téren az együttműködésre épít, miközben megismerteti a gyerekekkel az egyéni játék és a csoportjáték előnyeit is. Freinet szerint 4 éves kor körül tör rá a gyermekre az alkotás, és a megvalósítás vágya. Ennek ad teret a munka jellegű játék, műhelyhez hasonló terekkel, ahol a gyerekek önállóan, vagy kisebb, egymástól független csoportokban alkothatnak valamit közösen. Ebben a rendszerben szintén mindennaposak a beszélgetőkörök, az azokon elhangzottak pedig kiindulópontot adnak a napi programok lebonyolításához, vagyis kimondatlanul is a gyerekek tervezik meg a napot.
A nyugati filozófiáktól a keleti tanításokig, az univerzum törvényeitől a boszorkány rituálékig, a gyógyító kristályoktól a meditációig a spiritualitás számos irányzatot foglal magában. Mindegyik irányzatnak és eszköznek azonban egyetlen célja van: megtalálni a tisztánlátás, a jólét és a boldogság útját. Más szóval a lelki békét, a belső egyensúlyt.
Ahhoz, hogy a lélek megtalálja egyensúlyát az életben szükséges a szeretet és a boldogság. A spirituális útmutatás segítségével megtapasztalhatod, hogyan hozhat el életedbe a láthatón túli világ szeretetet és boldogságot, miként érhetsz el belső egyensúlyt az égi energiák által. Konzultálj egy spirituális tanácsadóval és éld meg saját lelki békédet!
Mi az EZO.TV?
Az EZO.TV az egyik legmegbízhatóbb jós-tanácsadás illetve jóslást nyújtó internetes közösség. Több mint 10 éves fennállása óta az EZO.TV már 4 milliónál is több jóslást, rituálét és megannyi tanácsadást bonyolított le telefonon. Sokaknak segített megtalálni az utat, megadni mindazokat a válaszokat, melyek jobbá tették az életüket. Amit kínálunk, az sokkal több, mint jövendőmondás, mi segítünk megtalálni az életutad, a boldogságod! A megnyugvás, a sikeres élet, a boldogság csak egy telefonhívásnyira van tőled.
Több mint 100 jós, tisztánlátó, asztrológus és álomfejtő közül választhatsz, és biztos lehetsz benne, hogy a legjobb jósokkal fogsz kapcsolatba kerülni. Hívd megbízható és elhivatott jósaink egyikét még ma! Minden beszélgetés bizalmas, a legbiztonságosabb formában beszélhetsz a problémáidról, anélkül, hogy az illetéktelen fülekbe jutna. Bizalmas és biztonságos, egyenes válaszok valódi jósoktól, 100% elégedettség!