Igaz lenne, hogy Jézus sebei, melyeket a keresztre feszítés alkalmával kapott, újra megjelenhetnek kiválasztott embertársaink testén? A töviskorona karcolásai, a római katona dárdája által ütött seb, és legfőképpen a keresztre szegezés nyomai a kezein és a lábain. Assisi Szent Ferenc, Pio Atya egyszerű csalók lettek volna, vagy Jézus követői, akik maguk is részesedni akartak a fájdalomban?
Igaz lenne, hogy Jézus sebei, melyeket a keresztre feszítés alkalmával kapott, újra megjelenhetnek kiválasztott embertársaink testén? A töviskorona karcolásai, a római katona dárdája által ütött seb, és legfőképpen a keresztre szegezés nyomai a kezein és a lábain. Assisi Szent Ferenc, Pio Atya egyszerű csalók lettek volna, vagy Jézus követői, akik maguk is részesedni akartak a fájdalomban?
A keresztény egyház szerint, aki stigmákban részesül, valójában keresztet kap, Jézus keresztjét. Megtapasztalhatja, milyen lehetett az Isten Fia számára elviselni a fájdalmat, amit az emberiség megváltásáért vett a nyakába. A Római Katolikus Egyház azonban, ha csak lehet, nem foglal állást ez ügyben. Osztják a pszichológusok azon véleményét, mely szerint ezeknek az embereknek olyan erős a hitük, hogy valamiképpen pszichológiailag idézik elő sebeiket. Stigmatizált személynek azt nevezzük, akinek sebei biológiailag nem magyarázhatóak, vagyis azok nem mesterséges úton keletkeztek.
Assisi Szent Ferenc
Misztikus beszámolók emberekről, akik újraélték Krisztus szenvedéseit, a középkor óta élnek. Azóta, hogy egy férfi Assisiben,1224-ben megkapta stigmáját. Assisi Szent Ferenc, amíg élt, kezein, oldalán és lábain a stigmák isteni jeleit viselte. A történet szerint negyvennapos húsvéti böjtjét tartotta, amikor látomása volt. A látomás alkalmával egy tüzes alakot látott, melynek szárnyait keresztre szegezték, és amelynek sebeiből vér folyt. Az alak Jézus volt. A tűzből és vérből álló sugarak átlyukasztották Ferenc kezeit, lábait és oldalát. Amikor felébredt, Krisztus jelei már beleégtek a bőrébe.
Szent Ferenc óta több mint háromszáz stigmatizált esetre derült fény. A szenvedőknek mintegy húsz százalékát kanonizálta a Katolikus Egyház. A leghíresebb stigmatizáltak közé tartozik Siennai Szent Katalin, Avilai Szent Teréz és a német apáca, Anne Catherine Emmerich, akinek a látomásait Mel Gibson is felhasználta A passió című filmje készítésénél. A csodának ma sincs vége. A huszadik században is találkozhattunk olyan személyekkel, mint például Therese Neumann, akinek lábain és kezein közel negyven éven át minden pénteken vérző sebek jelentek meg.
Pio Atya rejtélyes sebei
A Rómától négy órányira lévő olasz kisvárosban, San Giovanni Rotundóban a stigmák közel egy évszázada az emberek érdeklődésének középpontjában állnak. Itt élt Pietrelcinai Szent Pio, vagyis Pio atya. A mai napig is évente hétmillió zarándok jön el ide, hogy térdet hajtsanak Pio atya sírja előtt. Sokan úgy tartják, hogy a halott és annak sírja máig gyógyító erővel bír.
Az atyával kapcsolatban is születtek legendák. 2000-ben Maria Lucia Colella hétesztendős fia, Matteo súlyos agyhártyagyulladást kapott és kómába esett. Az orvosok már feladták a reményt, amikor tizenegy nap elteltével Matteo magához tért. A kisfiú ekkor elmondta, hogy nem volt egyedül. Egy fehérszakállú szerzetes volt vele, Pio atya. Pio atyának számos további csodát és gyógyulást is tulajdonítottak élete során. Az alakját övező misztikum legfontosabb elemét a stigmák jelentették. A pap a kezein, oldalán és lábain található sebeken keresztül minden nap egy csészényi vért veszített, mintegy ötven éven át. Ennek ellenére egyszer sem szorult vérátömlesztésre, és sebei, melyek láthatóan átlyukasztották a kezeit, soha nem fertőződtek el. Pio atya azonban okot adott a kételkedésre is: állandóan kesztyűt viselt, így a sebeket valójában nem sokan látták.
Sok – korábban élt – stigmatizálthoz hasonlóan Pio atya is egy látomás során kapta meg sebeit, melyre 1918-ban került sor. Amikor magához tért, oldala, kezei, lábai véreztek. A szemtanúk szerint nagy fájdalmai voltak, ugyanazt a fájdalmat élte át, mint amelyet Urunk a keresztre szegezés során. Az évek során számtalan orvosi és egyházi vizsgálat indult a pap stigmáinak hitelességének megállapítására. Az orvosok egyértelműen kizárták, hogy Pio atya pszichés problémákkal küzdött volna, sőt, nagyon is normális ember volt, aki felettébb normális életet élt. Az egyház éppen ezért tartotta veszélyesnek, éveken át megpróbálta megakadályozni, hogy prédikáljon. A hivatalos állásfoglalás szerint azokban az esetekben, amikor a személy még él, az egyház hallgatásra, szerénységre inti a kiválasztottakat. Az atya tisztában volt vele, hogy kultusz alakult ki körülötte, hogy az emberek imádják őt, és hogy bizonyos erővel rendelkezik. Az egyháznak éppen ezért óvatosnak kellett lennie, nehogy lekezelő legyen vele szemben, mert az tömeghisztériát váltott volna ki.
Amikor II. János Pál pápa 2002-ben a szentek sorába emelte Pio atyát, stigmái érdekes módon nem szerepeltek a szentté avatáshoz szükséges három csoda között. Matteo Pio Colella gyógyulása azonban igen. 1968-ban bekövetkezett halálakor Pio atya egy újabb maradandó csodával hagyta maga mögött ezt a várost. Bár stigmái a jelentések szerint élete utolsó pillanatáig elkísérték, egyetlen karcolást sem találtak a testén.
Halála után a sebek elvesztették jelentőségüket. A stigmák ezért nyomtalanul begyógyultak. A kétkedők szerint azonban a dolog ettől sokkal egyszerűbb: Pio atya ravasz ember volt. Mivel folyton kesztyűt viselt, így többé nem kellett megsebeznie magát, mégis mindenki elhitte, hogy a testén viseli Krisztus szenvedésének jeleit. Ráadásul így még a szerény és alázatos ember szerepében is tetszeleghetett. Amikor pedig meghalt, és a sebeknek nyoma sem volt, senkinek nem jutott eszébe azzal vádolni az elhunytat, hogy hazudott. A dolgot szintén csodaként könyvelték el. Vagyis az atya egy igazi zseni volt.
Közel negyven évvel halála után az egyház más fényben látja az eseményeket: XVI. Benedek pápa nemrégiben Isten ajándékainak nevezte sebeit, amivel tulajdonképpen elismerte hitelességüket. Az évszázadok alatt az egyház ugyanakkor csak egy esetet hitelesített, mégpedig az elsőt, Assisi Szent Ferencét.
Köztünk élő csodák
Mexikó lakosságának túlnyomó része a XVI. század eleji spanyol hódítás óta keresztény, kilencven százalékuk római katolikus. Ellentétben Európával, a vallás itt nem korlátozódik a vasárnapokra, sokkal inkább a kultúra szerves részét képezi – a természetfelettiben való erős hittel együtt. Ez az egyik oka annak, hogy errefelé ilyen nagy a tisztelete a stigmáknak, azaz Krisztus sebeinek. Mario Martinez klinikai pszichológus évtizedek óta vizsgálja a stigmatizáltakat. Olyannyira elismert, hogy a Katolikus Egyház a legtöbb esetben tőle kér segítséget, ha egy jelenség hitelességét szeretné megállapíttatni. Sőt, volt olyan eset is, amelynek nem az egyház, hanem ő maga kezdeményezte a vizsgálatát, és hitelesnek bizonyultak. Egy alkalommal azért látogatott a mexikói fővárosba, hogy megvizsgálja Elizabeth Sanchez rejtélyét, aki 2003 óta viseli magán a Krisztusi sebeket. Ő maga így vall a történtekről:
„Arra kértem Jézust, hogy küldjön jelet, hogy tudjam, mi a küldetésem. Akkor megláttam egy gyönyörű fényt… és minden elhomályosult körülöttem, majd megláttam Krisztus arcát. Erősen vert a szívem. Láttam a keresztre feszítését, a szenvedését. Extázisba estem, fájdalmat éreztem. Kinyitottam a szemem, és megijedtem, mert véreztem.”
Az eset azonban nem egyedülálló: a világon jelenleg közel harminc ember él, akik Krisztus jeleit viselik a testükön. Az Egyesült Államok-beli Audrey Marie Santo hároméves kora óta félig kómás állapotban fekszik, a bolíviai Catya Rivas sebeiről 1999-ben egy élő televíziós műsorban is tanúságot tett, az olasz Giorgio Bongiovanni állítólag az 1990-es évek eleje óta minden nap egy deciliter vért veszít.
A psziché hatalma
Pszichológusok szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a stigmák megjelenéséért esetleg az emberi agy lehet a felelős. Mario Martinez közelebbről is megvizsgálta Elizabeth Sanchez stigmáit, hogy kiderítse, az isteni sebek nem tudatos meggyőződésének eredményei-e. A doktor szerint ugyanis az agy képes lehet stigmatizált állapot létrehozására. Ma már egyre pontosabban meg tudjuk magyarázni, hogy miként lehetségesek ezek a dolgok. Tíz évvel ezelőtt az orvostudomány még nem rendelkezett azokkal az információikkal és bizonyítékokkal, amelyek révén mára kiderült, hogy a tudat bizonyos úton-módon bizony kihat a biológiai folyamatokra. Ennek köszönhető, hogy léteznek álterhességek azoknál a nőknél, akik elkeseredetten vágynak a gyermekre. Nemcsak a reggeli rosszullétet élik meg, hanem a hasuk is megnő, függetlenül attól, hogy méhükben nem fejlődik magzat. Ismert a placebo jelenség is, ahol egy egyszerű cukorpirula képes meggyőzni az agyat a gyógyulás folyamatáról, ami által a szervezet idővel önmagát gyógyítja meg.
Az elmúlt évtizedek során több, lelki eredetű stigmatizált esetről szóló beszámoló látott napvilágot a tudományos irodalomban, melyek az egyház képviselőinek érdeklődését is felkeltették. Ennek ellenére az egyház óvatosan fogalmaz, nem mondja ki, hogy a stigmák megjelenése kizárólag az agy által előidézett fizikai elváltozások lennének.
Daniel Fessler, a Kaliforniai Egyetem antropológusa nemrégiben egy újabb titokra derített fényt. Kiderült, hogy a történelem leghíresebb stigmatizáltjainak történetében volt valami közös: a sebek megjelenését valamennyiük esetében komoly, már-már drasztikus, negyven napig tartó böjtölés előzte meg. Amikor az emberek böjtölnek, változások következnek be a szervezetükben és az agyukban is. Olyan dolgokat látnak és hallanak, amelyek nem léteznek, és olyan dolgokat szeretnének megtenni, amelyekre normális körülmények között nem is gondolnának. Az sem kizárt, hogy transzállapotba kerülnek, és egy hívó hang hatására sebeket ejtenek magukon. Fessler a rendellenességek okát az agy szerotonin-szintjének csökkenésében látja. Ennek lényege, hogy amikor a táplálékbevitel drasztikusan lecsökken, a termelődő szerotonin mennyisége is visszaesik, és ennek következtében az egyén személyisége és érzékelése is megváltozik. A böjtölés, az alvásmegvonás és az önsanyargató gyakorlatok Szent Ferenc óta központi szerepet töltenek be a stigmatizáltak viselkedésében.
Az így kialakult módosult tudatállapotban az emberek úgy tapasztalják, mintha kapcsolatba kerülnének az égiekkel. Nem éreznek fájdalmat, a transzállapot után pedig nem mindig emlékeznek arra, amin keresztülmentek. Nem kizárt tehát, hogy öncsonkítást követnek el, melyet később ők maguk is valódi csodaként élnek meg.
Szent Ferenc esetében azonban ezt a legtöbben nem hiszik el. Tudjuk róla, hogy rendkívül jó kedélyű ember volt, aki semmiféle lelki problémával nem küzdött, nem volt különc ember. A pszichológusok egybehangzó véleménye alapján az ő esetében ez teljes egészében kizárható.
Hiteltelen ábrázolás?
A legtöbb beszámoló és a Biblia szerint Jézust a tenyereinél szögezték fel a keresztre. Az ikonokon, valamint a keresztény világ szinte valamennyi templomának feszületei szintén azt sugallják, hogy a szögek Jézus tenyerén és lábboltozatán haladtak keresztül. A legtöbb stigmatizált, köztük Szent Ferenc és Pio atya is ezeken a helyeken kapták sebeiket.
Egy kísérletsorozat után azonban kiderült, hogy a tenyerek nem képesek megtartani az emberi test súlyát. Pierre Barbet francia sebész anatómiai tanulmányait követően a kép gyorsan összekuszálódott, aminek a szkeptikusok örültek a leginkább. Dr. Frederick Zugibe igazságügyi orvosszakértő Jézus megfeszítése című könyvében Barbet munkáját elemzi, aki fogta a sebészeten kapott frissen amputált kezet, és átütött a tenyerén egy szöget, majd súlyokat akasztott a kar végére. Azt tapasztalta, hogy mintegy negyven kilogrammos terhelésnél a szög kiszakad a tenyérből, vagyis azok nem képesek megtartani egy felnőtt ember súlyát. Ezért arra a következtetésre jutott, hogy a szögeknek valahol máshol kellett behatolniuk. Barbet szerint Jézust a csuklóinál feszítették keresztre. A későbbi kísérletek során Barbet elmélete is dugába dőlt: Zugibe ugyanis bebizonyította, hogyha a bokát is a kereszthez szögezik, a test súlya máris megoszlik, mivel azt a boka megtámasztja.
Elmélet ide vagy oda, a mai napig nincs bizonyíték arra, hogyan is feszítették keresztre a római katonák a Megváltót, így fogalmunk sem lehet arról, hogy a stigmáknak hol is kellene megjelenniük: a csuklón vagy a tenyéren.
Ha a stigmák valóban misztikus jelek…
EZO Élet Magazin
A nyugati filozófiáktól a keleti tanításokig, az univerzum törvényeitől a boszorkány rituálékig, a gyógyító kristályoktól a meditációig a spiritualitás számos irányzatot foglal magában. Mindegyik irányzatnak és eszköznek azonban egyetlen célja van: megtalálni a tisztánlátás, a jólét és a boldogság útját. Más szóval a lelki békét, a belső egyensúlyt.
Ahhoz, hogy a lélek megtalálja egyensúlyát az életben szükséges a szeretet és a boldogság. A spirituális útmutatás segítségével megtapasztalhatod, hogyan hozhat el életedbe a láthatón túli világ szeretetet és boldogságot, miként érhetsz el belső egyensúlyt az égi energiák által. Konzultálj egy spirituális tanácsadóval és éld meg saját lelki békédet!
Mi az EZO.TV?
Az EZO.TV az egyik legmegbízhatóbb jós-tanácsadás illetve jóslást nyújtó internetes közösség. Több mint 10 éves fennállása óta az EZO.TV már 4 milliónál is több jóslást, rituálét és megannyi tanácsadást bonyolított le telefonon. Sokaknak segített megtalálni az utat, megadni mindazokat a válaszokat, melyek jobbá tették az életüket. Amit kínálunk, az sokkal több, mint jövendőmondás, mi segítünk megtalálni az életutad, a boldogságod! A megnyugvás, a sikeres élet, a boldogság csak egy telefonhívásnyira van tőled.
Több mint 100 jós, tisztánlátó, asztrológus és álomfejtő közül választhatsz, és biztos lehetsz benne, hogy a legjobb jósokkal fogsz kapcsolatba kerülni. Hívd megbízható és elhivatott jósaink egyikét még ma! Minden beszélgetés bizalmas, a legbiztonságosabb formában beszélhetsz a problémáidról, anélkül, hogy az illetéktelen fülekbe jutna. Bizalmas és biztonságos, egyenes válaszok valódi jósoktól, 100% elégedettség!