Kovács Patrícia - „Nem kenem senkire azt, ami velem történik” | EZO.TV
Hívja jósainkat most! 06 90 60 27 27
A hívás díja: 485 Ft/perc
 
Akciós bankkártyás fizetés 06 1 225 4141
Alapdíjas szám
 
 
Ügyfélszolgálat Telemedia Holding Kft. Info: 06 1 877 2509
Sztárhoroszkóp

Kovács Patrícia - „Nem kenem senkire azt, ami velem történik”

Kovács Patrícia, miután otthagyta a Vígszínházat, az elmúlt évadban hat színházi szerepet kapott és egy filmben is forgatott, aminek decemberben tartják a bemutatóját. A tehetséges fiatal színésznő mindig valami pozitívat keres abban, amit csinál, ami megtörténik vele.

Sérült és fogyatékkal élő emberekkel megosztja a mozgás örömét. Rendkívül fontosak számára az állatok, társként kezeli két kutyáját. Most a tévés műsorvezetésbe is belevág, elég nyitottnak és bátornak érzi magát ahhoz, hogy ezt is kipróbálja.

Azt mondtad, hogy a férjed, Gusztos Péter a bátorságod miatt szeretett beléd. Miben vagy bátor? 

Ha jönnek lehetőségek, amiket ki lehet próbálni, valamibe bele lehet vágni, akkor én, mérlegelve az adottságaimat, bátran kipróbálok új dolgokat, bátran elhagyok helyeket, ha nem érzem jól magam, bátran elszakadok tárgyaktól, ha arról van szó, és ha kell, bátran tudom megváltoztatni az életemet. 

Most olyanokra gondolsz, például, hogy amikor főszerepek sorát jó alkotóközegben játszottad az egri színházban, eljöttél onnan? Majd amikor tulajdonképpen szintén benne voltál a tutiban, a Vígszínházban, egy egészen más helyzetben, de ott is főszerepeket játszva, onnan is eljöttél. Azt is olvastam, egy hat és féléves kapcsolatból is úgy léptél ki, hogy taxit hívtál és elviharzottál vele. 

Igen, de azért ez nem elviharzás, nem hirtelen felindulásból történt. Csak amikor eljövök valahonnan, akkor hasít belém, hogy végül is ez az egy életem van, és ki kell valami újat próbálnom. A bátorság alatt azt is érti Péter, hogy kezembe veszem a sorsomat. Nem várok arra, hogy jöjjenek és segítsenek, rángassanak ki egy élethelyzetből, munkahelyről, bárhonnan. Azt gondolom, hogy egyedül vagyok a világon, és így saját magamért én vagyok felelős. 

Amikor összeházasodtatok, a kommentekben megkaptátok a magatokét. Az ilyesmit hogyan viseled? 

Azt gondolom, a fejemben rend van és ezért az ilyesmit el tudom viselni. Biztos voltam abban, hogy ezt a férfit szeretem és hozzá akarok menni, és egyáltalán nem érdekel, hogy ehhez ki mit szól. Engem csak az zavar, amiben magam is bizonytalan vagyok. 

És az micsoda? 

Bármilyen élethelyzet lehet, amikor még nem tudom, mit lépjek. Vagy akár egy szerep is, amiről még nem tudom, hogyan kellene megoldani. Amíg bizonytalanság van bennem, meg tudok bántódni. De amikor bármiről már megvan a véleményem, nem szoktam megijedni attól, ki mit mond. Ez tudatos döntés is, jól akarom érezni magamat, és dolgozom azért, hogy mindig álljak a két lábamon. 

Mit jelent ez a dolgozás? 

Azt, hogy reggel fölkelek, megmosom az arcomat és arra gondolok, ma is olyan napot akarok, amikor igenis uraltam a napomat és jól éreztem magam a bőrömben. Mindig úgy indulok el, hogy valami pozitívat keresek abban, amit csinálok, vagy ami ér. Sokat kell dolgoznom azért, hogy azt mondhassam el magamról, egy boldog nő vagyok, mert azt csinálom, amit szeretek. 

Korábban beszéltél róla, hogy szerettél volna istenhívő lenni, mert jó lenne, ha esténként hazamehetnél, összetennéd a kezed, imádkoznál és ettől úgy éreznéd, megvalósul, amit kívánsz. De te ennél kételkedőbb és racionálisabb vagy. Bementél például templomokba, próbáltál hinni és nem ment? 

Kamaszkoromban minden ilyesmit kipróbáltam, krisnásokhoz is odakacsintottam, a spirituális dolgokra is nyitott voltam. Feltérképeztem, milyen módon szokták magyarázni az istent. Egy csomó mindent olvastam erről, elmentem különböző rendezvényekre, mert kerestem valamit. Azt éreztem, lehet, hogy egyszerűbb lenne így az életem, de aztán kiderült, hogy nem.

 

Ez hogyan derült ki? 

Úgy, hogy rá kellett jönnöm, nem tudom senkire, semmire rákenni az életemet. Én soha nem mondtam még, hogy nekem valami azért lett rossz vagy jó, mert valaki valamit csinált velem. Nem kenem senkire azt, ami velem történik. 

Olyan még nem fordult elő, hogy valaki például jól kitolt veled? 

De igen, Csak erről is azt gondolom, hogy ennek így kellett történnie. 

De miért? 

Például nem kaptam meg egy filmszerepet, amiről úgy volt, hogy az enyém lesz, de nekem derogált volna, hogy a rendezőre haragudjak, hogy ő velem mennyire kiszúrt és nekem ezért milyen rossz. 

Nem azt gondolod, hogy ő a hülye, hanem, hogy valami miatt te nem feleltél meg?

Azt gondolom, hogy ezt nekem nem kellett eljátszani, valami miatt bele kellett menjek egy olyan erdőbe, hogy elhittem valamiről, hogy az van, pedig még sincs. Vagy például arra is gondolok, azért nem játszhattam el ezt a szerepet, mert közben más dolgok vártak rám. De nem fogom egyvalakire rákenni azt, hogy a filmszerep meg nem kapása miatt nekem voltak rémes hónapjaim és komolyan elkezdtem kételkedni a saját magam pályaalkalmasságában. Én ezt nem szoktam levetíteni egy-egy emberre. És innentől kezdve elég nehéz bármiben vallásos módon hinni. Mert én magamban hiszek. Soha életemben nem hibáztattam senkit semmiért, ha valami miatt nekem rossz egy emberi kapcsolatban, színházi kapcsolatban, bármiben. 

De ilyenkor nem megy föl benned a pumpa? Nem mondod ennek az embernek, hogy menj te a francba, hazug fráter? Ehelyett úgy gondolod, hogy na, ennek így kellett történnie? 

Nyilván először én is ki vagyok borulva, és azt érzem, hogy velem mennyire kiszúrtak. Majd amikor túl vagyok az első sokkon, csak azt gondolom, hogy ennek így kellett történnie. Mondhattam volna, hogy ezzel az emberrel soha nem dolgozom, benne soha többé nem bízom. És aztán eltelt vagy nyolc év, odaállt elém, azt mondta: „lehet, hogy akkor hibáztam, de most szeretnék veled dolgozni”. Nekem tagadó válasz helyett sokkal jobb érzés, hogy azt tudtam mondani, köszönöm és dolgozzunk együtt. Amúgy az élet minket igazolt, ez remek munka volt.

Ha jól értem, akkor hiszel az eleve elrendelésben, hogy mindennek úgy kell történnie, ahogy megesik. Másrészt pedig azt mondod, nagyon is te alakítod az életedet. Na de, ha mindennek úgy kell történnie, ahogy történik, akkor mi múlik rajtad? 

Nem hiszek abban, ha van egy rossz napom, és történik egy rémes tragédia, meghal valaki, akkor összeteszem a kezemet, és azt gondolom, hogy ez az isteni akarat. Meg kell értenem, miért történik meg velem egy-egy tragédia. 

Mondasz egy példát arra, hogy szerinted miért történt meg veled valamilyen tragédia? 

Pfú… Nem akarok példát mondani, mert minden eset egyedi. De ha hirtelen meghal valakim, az arra hívja fel a figyelmemet, hogy ez bármikor megtörténhet velem is, és ezért nem tologathatom a dolgaimat. Egy csomó dolgot csinálok úgy, hogy ez az egy életem van, nem arra hajtok, hogy valamit majd kipróbálok később. Ha jönne nekem az utolsó pillanat, akkor nem szeretnék arra gondolni, hogy bizonyos dolgokat nem mertem meglépni, kipróbálni, megismerni. 

A színészetedben mindazt fel tudod használni, amit átélsz? Akármilyen szörnyűség is legyen az? Ahogy például Pogány Judit elmesélte nekem, bármennyire is szörnyen hangzik, ő a saját haldokló, gégerákos édesanyjának a hangját felhasználta, amikor a III. Richárdban York hercegnét játszotta. 

Igen. Egyszer volt egy veszekedési jelenet a főiskolán, mindenki le-föl rohangált, kiabált és széles gesztusokat használt, Horvai István tanár úr azt mondta, szétgyalogoljuk a koncentrációt. Aztán volt egy iszonyatos nagy veszekedés anyukám és köztem a konyhában, egyszer csak azt vettem észre magamon, hogy lefúrt lábakkal állok, lefeszített kezekkel, percek óta csak kiabálok, majd hirtelen eszembe jutott, hogy te úristen, a Horvai éppen erről beszélt! Hirtelen kiestem az anyámmal való veszekedésből és elkezdtem kívülről látni ezt, mint egy jelenetet. 

Előfordult, hogy valami katartikus történt veled és ezt este ki tudtad játszani magadból? 

Igen. Például a Valahol Európában egyik előadásának a napján nagyon tragikus körülmények között halt meg a kutyám. A darab legvégén van egy dal, ami arról szól, hogy egy kisfiút megölnek a háborúban és a kezem között hal meg. Elkezdtem ezt a dalt énekelni és egyáltalán nem tudtam folytatni, mert nem bírtam visszafogni a sírásomat. Szólt a zene és én valahogy egy-egy sort elmorzsoltam, de egyáltalán nem tudtam énekelni. Még az is átfutott az agyamon, hogy vajon ezt megengedhetem-e magamnak, hogy úristen, a teli nézőtér azt lesi, miért nem énekelek, miközben a zene azért szól. És aztán csak elengedtem ezt a görcsöt, mert nem bírtam uralkodni magamon. Ebben volt valami felemelő, felszabadító. 

A szerep felidézett benned egy civil érzést és hagytad, hogy ez eluralkodjon a színpadon? 

Igen. Nyilván ilyet nem lehet rendszeresen megtenni, de szökőévben egyszer talán előfordulhat. És nem kaptam utána őrjöngő leveleket, hogy mit képzelek magamról. 

Úgy tudom, két kutyád van, Károly és Janka. Miért különösen fontosak neked a kutyák? 

Általában az állatok fontosak. Azt is gondolom, hogy értek hozzájuk. A földön tartanak, olyan rendszert adnak az életemnek, ami igen jó kontroll számomra. Hogy én hogyan vagyok az állataimmal, az igen sok mindent leképez. A kutyák társaságára nekem is szükségem van és nekik is rám. 

Mit adnak neked a kutyáid? 

A napjaim legjobb része az, amikor elindulok velük. Ilyenkor ki van kapcsolva a telefonom, még alszik a város, elindulok velük esőben, hóban, fagyban és bármi foglalkoztat, szerep, magánéleti probléma, politikai válság, mindent felülír az, hogy egyszer csak kimegyünk a parkba, az erdőbe. Ettől minden olyan egyszerűvé válik hirtelen. Van a labda, a bot, van a más kutyákkal való találkozás, a verekedések, összecsapások, hierarchiák, azt érzem, hogy ugyanazt csinálják, amit mi. 

Korábban mondtad, hogy rend van a fejedben. Mióta van ez így? A volt főiskolás osztályod, egykori osztályfőnökötök, Máté Gábor rendezésében, nyaranta Zsámbékon létrehoz egy produkciót, amiben valamelyikőtök élete a főtéma. Kovács Patrícia címmel is született előadás. Ennek jó része arról szólt, hogy fiatalkorodban hatalmas zűrzavar volt a fejedben, összevissza hazudoztál, például. Még azt is eljátszottátok, milyen nehéz helyzet, hogy Gusztos Péter lett a párod, aki politikus volt, és SZDSZ-esként leáldozott a napja. Mikor érezted, hogy rendet tudsz teremteni magad körül? 

Szerencsémre olyan közegbe kerültem, hogy voltak, akik nagyon jól szerettek. Máté Gábor osztálya olyan társaság volt, amelynek tagjai között nagyon jól lehetett felnőni. Vigyáztunk egymásra és Gábornak igen jófajta szigorú szeretete volt felénk, borzalmasan figyelt ránk. Aztán, ahogy a főiskoláról Egerbe kerültem, az is abszolút biztonságot adott. 

Ha jól emlékszem, hatan is szerződtetek az osztályodból Egerbe. Tehát félig-meddig megmaradhatott az akolmeleg. 

Igen. És ráadásul az ottani emberektől, Csizmadia Tibor igazgatótól, a színészektől, Anger Zsolttól, Kaszás Gergőtől, Görög Lászlótól tanulhattam. Sok ember volt körülöttem, akik erősítették a személyiségemet. És ettől szépen helyrekerült minden. Most már nekem csak az a dolgom, hogy mindennap megerősítsem magamat. 

Ezt gondoltad akkor is, amikor bementél Eszenyi Enikőhöz, a Vígszínház igazgatójához és azt mondtad neki, úgy érzed, hiába kaptál főszerepeket, magadat ismételed, eljössz, oszt jó napot? Úgy érezted, akármi is történik, meg tudsz állni a lábadon? 

Egy évig vendég voltam a Vígben és két évig voltam tag. Két évig őrlődtem ezen, mire ezt ki tudtam mondani. De nem vártam meg, hogy az ötvenedik születésnapomon úgy érezzem, nem volt bátorságom eljönni a Vígből, ahol egyébként annyi mindent kaptam. Az ott lévő emberek a mai napig hiányoznak. 

Ha annyira jóban voltál mindenkivel, akkor nem lehetetett volna szólni, hogy bár látszólag megy a szekér, úgy gondolod, mégsem játszol annyi izgalmas dolgot, mint Egerben? 

Azt mondtam Enikőnek, köszönöm ezt a két évet, de én autonómabb ember vagyok, mint amire ide szükség van. Itt most nem rám van szükség, mert egy nagyüzemet kell levezényelni. És ebben a nagyüzemben úgy érzem, hogy megfulladok. Ezért el kell jöjjek. Egy csomó minden vár rám, ahová különben ő nem tud elengedni vendégnek, mert ebbe a rendszerbe ez nem fér bele. Nehéz volt megemészteni, hogy akkora örömmel mentem oda, és azt gondoltam, ha nekem valami való, akkor az a Vígszínház, és aztán arra rájönni, hogy nem úgy általában a Vígszínház nem való nekem, hanem nem jó időben találkoztunk mi egymással. Talán egyszer újra kipróbálhatjuk majd egymást. 

Végiggondoltad, ha eljössz, mik az esélyeid? Hogy a színházi szakmában mindenképpen ismert vagy, és van populárisabb ismertséged is egy bankreklámból, pár sikerfilmből. Ha mindezt összeadtad, akkor úgy gondoltad, lesznek elegen, akik hívnak? Vagy azt érezted, hogy belemész a semmibe? Azt tudtam, hogy többen hívtak máshová és a meghívások még álltak. Különben pedig azt gondoltam, valami majd úgyis lesz.

Miután eljöttél a Vígből, hat szereped lett az elmúlt évadban.

Nagyon gyorsan jöttek ezek. Úgy tűnik, hogy igen jó döntést hoztam. 

Ráadásul elképesztően sokféle szerepet kaptál. A Francia rúdugrásban például szexuális témájú bohózatban játszol. Békebeli vígjátékban, A templom egerében lépsz fel a Karinthy Színházban, rendhagyó musicalben, az Egy nyári éj mosolyában, a Centrál Színházban, a Nemzeti Színházba Csehov Három nővérében és a Jó estét nyár, jó estét szerelemben is szerepelsz. A Belvárosi Színházban pedig rád és Nagy Ervinre találták ki a Kramer kontra Kramert. Ez így igencsak széles paletta. 

Igen, meg is ijedtem tavaly, hogy úristen, ez sokkal jobb lett, mint amire számítottam. Közben még egy filmet is forgattam, aminek decemberben lesz a bemutatója. Szajki Péter, aki az Intim fejlövés című első filmjével már fölhívta magára a figyelmet, most megcsinálta ennek a témának a női verzióját. Azt hiszem, hogy Nejem, nőm, csajom lesz a címe. Schmidt Zoltán játssza a férjemet, és egy megcsömörlött házasságot úgy próbálunk túlélni, hogy swinger hirdetéseket adunk föl, vendégül látunk más párokat. Aztán valamelyik ilyen este tragikomikus fordulatot vesz. 

Ennyi feladat között nem érezted úgy, hogy elveszel? Nem fordult elő, hogy bementél valamelyik színházba és szinte azt sem tudtad, hol vagy, mit játszol aznap este? 

De igen, és ettől abszolút megrémültem. Ezért ebben a szezonban azt gondoltam, kicsit tudatosan is más dolgokat kell csinálnom. Nem lehet ennyi mindennek, ennyiféle helyen megfelelni, mert akkor abban lesz valami fáradtság, fádság, a fényemet elveszítem. Sokkal kevesebbet vállalok. 

Több mindenre azt mondtad, hogy nem vállalod? 

Sok mindenre nemet mondtam. Az eddigi előadásaimat változatlanul játszom, és például egy kísérleti vizsgaelőadásban is részt veszek, ahol egészen más dologban próbálom ki magam, mint eddig. Amikor elhatároztam, hogy most nem akarok próbálni, akkor egyszer csak fölhívott Radnai Márk, aki a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Székely Gábor osztályában rendezőhallgató. Ő telefonált, hogy „figyelj csak, Székelynél van egy Moliére kurzusunk. Akarsz-e október végén Mizantrópot játszani Anger Zsolttal?” Ennek nem tudtam ellenállni. Remek kollégákkal, Mészáros Mátéval, Mészáros Bélával, Fenyő Ivánnal, Trokán Nórával és a még egyetemista Király Danival próbáljuk éjjelente a Mizantrópot. És elkezdek tévézni. Műsort fogok vezetni. A tv2 új kábeltévé csatornáján a SuperTv2-n a SuperMokkát. 

Tudsz te egyáltalán műsort vezetni? 

Hát, az majd kiderül! Elhívtak egy castingra, Fenyő Ivánnal végül kiválasztottak minket. Klasszikus értelemben nem tudok műsort vezetni, mert az szakma, de úgy gondolom, valamiért szükség volt arra, hogy frissítsenek és kerestek olyanokat, akik mások, mint a megszokott műsorvezetők. Be kell valljam, meglepődtem azon, amikor kijöttem a castingról és kifejezetten jól éreztem magam. Soha nem gondoltam volna, hogy műsort fogok vezetni. De eléggé nyitottnak tartom magamat és eléggé bátornak ahhoz, hogy ezt is kipróbáljam. 

A SUHANJ! Alapítvány keretében pedig - amit férjeddel közösen alapítottatok – mozgássérültekkel foglalkoztok... 

Megosztjuk a mozgás örömét sérült és fogyatékkal élő társainkkal. Lehet egyedül is futni a Margitszigeten, de lehet kerekesszékessel is, akit tolsz, vagy csak ott vagy mellette, biztonságból. Rengeteget kapsz attól, hogy segítesz. Amikor futottam egy látássérült fiúval, akkor fogalmazódott meg bennem, hogy sokkal többet kapok, mint amit én adok neki. Bennem még soha senki így nem bízott meg. Nem éreztem ennyire a felelősségét annak, hogy én merre lépek. Ezen a területen is van élsport, a paralimpia. Erről mindenki beszél, egy darabig. De a látás- vagy mozgássérültek tömegsportja igen nagy fehér folt – ezért az a célunk, hogy rendszeres edzéslehetőséget biztosítsunk látás- és mozgássérülteknek több sportágban. 

Összességében úgy érzed, hogy nagyjából rendben vagy magaddal? 

Igen. Szeretem ezt a harmincon túli életet. Sokkal jobban érzem magam, mint huszonévesen.

Megjelent a Boldogság Magazinban.


Nem is hinnéd, hogy mennyi közös van benned és a hírességekben! Elég csak a csillagokra nézned, és máris megtudhatod, hogy ugyanolyan lelkes és intenzív személyiség vagy-e, mint Julia Roberts, vagy esetleg egy természeténél fogva intuitív és analitikus szűz, mint Beyoncé. Bármi is legyen a csillagjegyed, bőven akad olyan sztár, aki szintén ugyanannak a jegynek a szülöttje, mint te. A sztárhoroszkóp kiváló útmutatás lehet számodra is, és ha egy-egy konkrét problémára keresel megoldást, akkor sokat tanulhatsz a celebek történeteiből. Fedezd fel rejtett képességeidet és ismerd meg jobban magad a sztárhoroszkóp segítségével, hívd asztrológusainkat, vagy tudj meg még többet!


Mi az EZO.TV?

Az EZO.TV az egyik legmegbízhatóbb jós-tanácsadás illetve jóslást nyújtó internetes közösség. Több mint 10 éves fennállása óta az EZO.TV már 4 milliónál is több jóslást, rituálét és megannyi tanácsadást bonyolított le telefonon. Sokaknak segített megtalálni az utat, megadni mindazokat a válaszokat, melyek jobbá tették az életüket. Amit kínálunk, az sokkal több, mint jövendőmondás, mi segítünk megtalálni az életutad, a boldogságod! A megnyugvás, a sikeres élet, a boldogság csak egy telefonhívásnyira van tőled.

Több mint 100 jós, tisztánlátó, asztrológus és álomfejtő közül választhatsz, és biztos lehetsz benne, hogy a legjobb jósokkal fogsz kapcsolatba kerülni. Hívd megbízható és elhivatott jósaink egyikét még ma! Minden beszélgetés bizalmas, a legbiztonságosabb formában beszélhetsz a problémáidról, anélkül, hogy az illetéktelen fülekbe jutna. Bizalmas és biztonságos, egyenes válaszok valódi jósoktól, 100% elégedettség!

 
Magyarország vezető tanácsadói válaszolnak a nap 24 órájában
06 90 60 27 27
A hívás díja: 485 Ft/perc
Zsóka
Mellék:
 
Miriam
Mellék:
 
Ivett
Mellék:
 
Ilano
Mellék:
 
Aliz
Mellék:
 
Theresa
Mellék: