Míg új a szerelem, nincs semmi baj. A „lila ködtől” nem lát semmit a szem, csak és kizárólagosan a szívre hallgat. Aztán ahogy az idő halad előre, előjönnek azok az apró dolgok, amik az elején még kedvesek voltak. Ahogy rendetlenül szétdobálta a szennyest, ahogy az ágyban reggelizett, ahogy a könyv lapjainak sarkát behajlította…