A mitológiában az isteneket többek között az különbözteti meg az embertől, hogy ők halhatatlanok, míg az ember élete múlandó. A klasszikus forgatókönyv szerint, mi emberek irigyeljük tőlük az örök életet, de korántsem biztos, hogy az istenek nem irigylik tőlünk a halált. Léteznek olyan szereplők a mítoszokban, akik ugyan emberek, de kiváltságokkal rendelkeznek. Ilyen például Akhilleusz, aki csaknem sebezhetetlen volt.
A klasszikus forgatókönyv szerint, mi emberek irigyeljük tőlük az örök életet, de korántsem biztos, hogy az istenek nem irigylik tőlünk a halált. Léteznek olyan szereplők a mítoszokban, akik ugyan emberek, de kiváltságokkal rendelkeznek. Ilyen például Akhilleusz, aki csaknem sebezhetetlen volt. Csaknem. Az ő példája – és még számos egyéb hasonló történet – azonban azt bizonyítja, hogy a „majdnem halhatatlan” sorsa a halál.
Akhilleusz a görög mitológia egyik legismertebb hőse, minden olyan tulajdonsággal felruházták, amely a korabeli erényeknek megfelelt. Erős volt, bátor, szép, szenvedélyes és lobbanékony, de a bölcs megbocsátást is gyakorolta. Édesanyja Thetisz tengeristennő, akinek Zeusz főisten és Poszeidón is udvarolt, ám szerelmi vágyukat lelohasztotta egy jóslat. Eszerint a gyermek hatalmasabb lesz az apjánál. (Zeuszt ez különösen zavarta, hiszen ő megölte apját, Kronoszt, és nem szerette volna, hogy vele is hasonló történjen.) Inkább kerestek egy dicső embert, Péleuszt, és hozzáadták a szépséges istennőt. Az anya sajnálta volna, ha gyermeke a többi halandó sorsára jut, ezért megmártotta a Styx vizében, amely sebezhetetlenné tette. Csupán a sarkát nem érte víz, mert anyja annál fogva tartotta a csecsemőt. (Más leírás szerint Thetisz nem volt túl jó anya. Bosszúból azért, hogy halandóhoz kényszerítették, megölte a gyerekeit. Hatot elégetett, hogy halandó testük elpusztításával az Olümposz istenei közé emelkedjenek. A hetediket, Akhilleuszt megmentette az apja, de miután a sarkánál fogva rántotta ki a tűzből, így ott sebezhető maradt.)
Thetisz és Péleusz frigye átvitt értelemben az emberi akarat, és az isteni erő összekapcsolása. Thetisz a víz ősi teremtő erejét szimbolizálja: sokféle alakot ölthet, mégis megfoghatatlan és mindig változó marad. Egybekelésük azt jelenti, hogy az isteni szándék csak az emberi kifejező erő segítségével teljesítheti be célját. Az istennő minden trükköt bevetett, hogy megtévessze Péleuszt, számtalan alakban jelent meg, de a férfit felkészítették a jóslatok Thetisz szeszélyeire, így végül magáévá tette. Az asztrológusok a Rák jegyéhez kötik Thetiszt. E jegy jellemzője a hihetetlen változatosság, a fantázia, és a teremtő erő, ám az is igaz, hogy a Rák szülötte folyamatosan elégedetlen azzal, amit alkot.
Akhilleusz életét egy olyan jóslat is befolyásolta, amelyet apja kapott, és amely arról szólt, hogy a fiú Trója falainál fog meghalni. A fiút ezért elküldték Szkürosz szigetére, ahol Lükomédész király a lányai között nevelte, hogy így rejtse a csaták elől. Ez persze nem jelenti azt, hogy nyámnyila ifjat akartak belőle faragni. Tanítója egy kentaur, Kheiron volt, aki a harcra és az éneklésre oktatta. (Ez a kentaur minden amatőr asztrológus számára ismerős lehet, ugyanis érdemei miatt Zeusz a halála után felemelte az égre, és belőle lett a Nyilas csillagkép.)
A görög jóslatok mindig beteljesedtek. Már csak azért is, mert többségük homályos utalásokat tartalmazott, és amikor valami történt, az emberek úgy vélték, hogy a jóslás következett be. Az ókori görögök életében a jóslás a mindennapok része volt, gyakran kérdezték sorsukról az égieket. Sok jóslat önbeteljesítő volt, így nemcsak tájékoztatta, de irányította is az embereket.
Amikor kitört a trójai háború, Odüsszeusz vezetésével küldöttség érkezett Akhilleuszhoz, hogy segítse őt a harcban. (Odüsszeusz is egy jóslat alapján cselekedett neki azt mondták a látók, hogy Akhilleusz nélkül nem tudja bevenni a várost.) Így jutott el végzete helyszínére. Végül Apollón– aki pontosan ismerte a hős gyenge pontját - gyilkolta meg Akhilleuszt, mégpedig úgy, hogy Párisz képét magára öltve, egy nyílvesszővel megsebezte a sarkát, amelyet nem védett a Styx vize.
A Styx (Sztüx) fontos szerepet tölt be az ezotériában is. Ez az alvilági folyó a halál utáni első állomás a másvilág felé. A görög mitológia szerint itt dolgozik Kharón, az alvilág ladikosa, aki a lelkeket szállítja a két világ között. A folyó nem feltétlenül jelent vizet, sokkal inkább átjárót a két világ között. Ezen keresztül közlekedtek a lelkek, akik önállóan nem voltak képesek átkelni, csak olyan „kapitány” segítségével, aki vezette őket. Az alvilágban három bíró ítélkezett arról, hogy hová kerüljön a lélek, mellettük a Moirák, a sors istennői tevékenykednek. Klóthó fonja az élet fonalát, Lakheszisz a kockát veti, vagyis a véletlen dolgok előidézője, Atroposz pedig elvágja az élet fonalát, vagyis beteljesíti a sorsot.
Akhilleusz legendája természetesen évezredek múltán sem fakult meg, sőt, a későbbi görög költők műveikben ki is csinosították azokat a részleteket, amelyeket az Iliász nem tárgyalt elég részletesen.
Irigylik az embereket
Nagy logikai kérdés, hogyha az istenek valakinek halhatatlanságot adtak, akkor miért hagytak kiskaput. (Thetisz nyilván egy mozdulattal megfordíthatta volna fiát, aki így teljes védettséget nyer.) Valamiért fontos volt számukra, hogy a halandónak született lény ne nyerje el a teljesen halhatatlan, vagy sérthetetlen státuszt. A legegyszerűbb magyarázat az irigység lenne, vagyis nem voltak hajlandóak ugyanazokkal a kiváltságokkal felruházni valakit, amivel ők rendelkeztek. Irodalmárok, mitológia-kutatók szerint azonban ennek akár az ellenkezője is motiválhatta őket. A halhatatlanság ugyanis unalmas tud lenni. Tulajdonképpen nincs semmi sorsszerűség, nem kell a végzettől tartaniuk. Kerényi Károly, a leghíresebb magyar mitológus szerint: „Az istenek, azáltal, hogy halhatatlanok, súlytalanok is. Küzdelmük komolytalan, hiszen nem tudnak benne elpusztulni. Hozzátehetjük: az igazi változatosságot, és magát a változást is csak az embereknél találhatják meg az istenek.”
Kerényi tehát egyenesen azt állítja, hogy az istenek szemszögéből a halál nem valamiféle büntetés, hanem egyenesen irigylésre méltó lehetőség, amellyel nekik nem kell szembesülniük. Pont a halál az, amely jelentőséget, tétet ad a cselekedeteknek. Ezt persze az emberek nyilván másként látják, számunkra pont az örök élet tűnik vonzónak. Ebből a furcsa kölcsönhatásból jönnek létre a félistenek, a félig halhatatlanok a mítoszokban, mesékben.
Kiváltságos halottak
A hindu eposz, a Rámajána alaptörténete, hogy a szörnyek ura, Rávana halhatatlanságot kapott, pontosabban ígéretet, hogy egyik isten nem ölheti meg. Ettől elszemtelenedett, és sanyargatta a föld lakóit, sőt, Indrát, az istenek királyát fenyegette. Visnu isten segítségével megszülettek azok a harcosok – köztük Ráma - akik tulajdonképpen emberek voltak, de ő öltött alakot bennük. Így legyőzhették a fenyegetést, hiszen nem isten harcolt a szörnnyel, hanem emberi lény.
A legújabb műmítosz, J. R. R. Tolkien Gyűrűk ura trilógiája sem nélkülözi a csaknem halhatatlan figuráját. A szárnyas sárkányon lovagló boszorkányurat, a gonosszal kötött megállapodása értelmében, férfi nem ölheti meg. Az egyik utolsó csatajelenetben Eowyn királylánnyal találja szemben magát, akit páncél takar. A sötét erő harcosa közli, hogy őt nem ölheti meg férfi. Eowyn felfedi az arcát, és leszúrja a félelmetes lényt. Ebben az esetben is volt egy kiskapu.
Falovak a Trójában
Aki nem olvasta az Iliászt, az a Trója című moziból értesülhetett Akhilleusz és társai kalandjairól. A történészek szerint azonban a hitelesség tekintetében vannak hiányosságok a műben. Íme néhány:
1. A film szerint Akhilleusz volt az első, aki partra szállt Trója falai tövében. Az Iliász szerint azonban Odüsszeusz ugrott ki először a hajóból egy partra dobott pajzsra.
2. A moziban szereplő hajók egy jóval későbbi korban, több száz évvel az ostrom ideje után voltak használatban.
3. A halottak szemét érmékkel takarták le, mielőtt a máglyát meggyújtották alattuk. Csakhogy az érmét később találták fel.
4. A filmben viselt ékszerek régebbiek, mint azok, amelyeket Trójában viselhettek az előkelőségek.
5. Ajax (Aiasz, Telamón szalamiszi király kissé együgyű fia) a filmben harcban esik el, az Iliász szerint azonban öngyilkos lesz szégyenében.
EZO Élet Magazin
Mi az EZO.TV?
Az EZO.TV az egyik legmegbízhatóbb jós-tanácsadás illetve jóslást nyújtó internetes közösség. Több mint 10 éves fennállása óta az EZO.TV már 4 milliónál is több jóslást, rituálét és megannyi tanácsadást bonyolított le telefonon. Sokaknak segített megtalálni az utat, megadni mindazokat a válaszokat, melyek jobbá tették az életüket. Amit kínálunk, az sokkal több, mint jövendőmondás, mi segítünk megtalálni az életutad, a boldogságod! A megnyugvás, a sikeres élet, a boldogság csak egy telefonhívásnyira van tőled.
Több mint 100 jós, tisztánlátó, asztrológus és álomfejtő közül választhatsz, és biztos lehetsz benne, hogy a legjobb jósokkal fogsz kapcsolatba kerülni. Hívd megbízható és elhivatott jósaink egyikét még ma! Minden beszélgetés bizalmas, a legbiztonságosabb formában beszélhetsz a problémáidról, anélkül, hogy az illetéktelen fülekbe jutna. Bizalmas és biztonságos, egyenes válaszok valódi jósoktól, 100% elégedettség!