Szily Nóra interjúinak köszönhetően a legtöbb esetben megismerjük az alany legtitkosabb gondolatait, vágyait. A sok éves szakmai tapasztalattal és rutinnal rendelkező műsorvezetőről kialakult a kép.
Szinte biztos vagyok abban, hogy pszichológusként más szempontok alapján készül egy interjúra, mint egy átlagos újságíró.
Tény, hogy rendelkezem elméleti tudással, de mivel soha nem dolgoztam a szakmában, pszichológusi rutinom nincs. Mindig is az emberek érdekeltek. Amikor az egyetemre jelentkeztem, volt bennem egyfajta érzékenység, kíváncsiság, ami csiszolódott, és ennek persze hasznát veszem. Amikor a riportalanyaim megnyílnak, olyan dolgokat is elmondanak, amik fájdalmasak, megrázóak, amik az én lelkemet is megmozgatják. Ilyenkor olyan, mintha a Föld fölött járnék. Átfolyatom magamon a sorsukat, és kissé azzá válok, akivel beszélgetek. Magamon keresztül mutathatom meg, hogy mit gondol az életről Müller Péter vagy éppen Rubint Réka.
Két különböző ember, teljesen más személyiséggel.
És mi is teljesen máshogyan vélekedünk róluk. Azért említettem éppen őket, hogy érzékeltessem: más feltárni egy hetvenen túli, bölcs és érett férfi lelkét, és egészen mást kapunk Rubint Rékától, akinek sikerét sokan vitatják, hiszen már az is megosztja az embereket, hogy az ismertségét önmagának vagy a férjének köszönheti. Ami közös bennük és a beszélgetésekben az az, hogy próbálom megérteni, honnan indultak és hová tartanak – előítéletektől mentesen.
Az ember idővel megtanulja, hogy az első kérdés a legfontosabb.
Igen, ez valóban meghatározó, de ennél is fontosabb, hogy legyen egy íve a beszélgetésnek. Tudjam, hogy mit szeretnék kihozni belőle, tudjam, hogy mi a cél.
Nemcsak gyakorolja a szakmát, hanem tanítja is. Hazudnék, ha azt mondanám, elhiszem, hogy egy tanulható mesterségről beszélgetünk.
Nem újságírókat tanítok, hanem olyanokat, akik esetleg majd a médiával fognak dolgozni. Bizonyos szabályok megtanulhatók, el lehet mondani, hogy melyek azok a kérdéstípusok, amelyek szinte tiltólistán szerepelnek, de kell négy-öt év, amíg kiderül, hogy kinek milyen a stílusa, és idő kell ahhoz is, amíg beérik. Szintén évek kérdése, míg ösztönösen is jól működik a dolog, a feladat pedig napi rutinná válik. Amikor huszonöt-huszonhat évesen először ültem kamera előtt, már akkor is lencseérzékeny voltam, de ha ma visszanézem egykori önmagam, jókat mosolygok a bizonytalan, a szavakat és önmagát kereső Szily Nórán. Olyan ez a szakma, akár a vezetés. Amikor az ember először ül a kormány mögött, fogalma sincs arról, mikor jön el az az idő, amikor egyszerre tizenkét dologra is tud majd figyelni. A sebváltóra, a visszapillantó tükörre, a kuplungra, a lámpákra, a többi közlekedőre. Aztán szerencsés esetben természetessé válik.
Mit lát még, amikor visszanézi egykori önmagát?
Rágódom, gondolkodom a miértjeimen. A sikert szerencsére nem lehet megkérdőjelezni, de vannak dolgok, melyek kapcsán igenis meg kell békélnem azzal, hogy már nem tudok változtatni rajtuk.
Merthogy voltak rossz döntések?
Óvatos, szemlélődő alkat vagyok, aki a legtöbb esetben a szívére és az ösztöneire hallgat. Nem volt ez másképpen régen sem, és ez nem volt mindig helyes.
Akkor is az ösztöneire hallgat, ha a gyerekeiről van szó?
A fiaimmal már bajban vagyok. Amire engem neveltek, az ma már kevésbé érvényes. Egyfajta bizonytalanság van bennem, ha erről kell beszélnem. Ugyanakkor azt remélem, hogy amikor feldobottan hazamegyek egy jól sikerült interjú után, az feléjük is közvetít valamit, erősíti őket abban, hogy jó szeretni azt, amit az ember csinál. Volt idő, amikor azt hittem, nem szabad mutatnom, hogy ha valami fáj, ha kudarc ér. Aztán rájöttem, hiba lenne, ha álcáznám magam. Az élet és én is jóból és rosszból vagyunk összerakva.
Olykor el kell esnünk ahhoz, hogy megtanuljunk felállni, és újra elindulni.
Közszereplőként kaptam egy icipici véleményformáló szerepet is. Ez felelősség. Nem mindegy, mit mutatok. Érzékeny kamaszlány voltam, amolyan lelkizős, éppen ezért sok ajtót zárva tartottam mások előtt. A nappaliba még beengedem az embereket, de ha valaki beljebb szeretne menni, azzal szemben már vannak elvárásaim. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy tudatos lettem. Lehet, hogy sok címlapot elbuktam azért, mert nagyon is átgondoltam, hogy mi az, amit megosztok másokkal. Tudom, hogy nem vagyok benne az első tízben, akik ma szóba jönnek, ha azt mondják: sztár. Nem játszom a látszatra, sokkal inkább érdekel a láttatás. Én ezt a szakmát csinálni szeretem, akkor vagyok boldog, ha dolgozhatok a személyiséggel, és bízom benne, hogy hiteles maradtam.
Fontos, hogy erősnek lássák, és nem csak a fiai, hanem mások is? Nem árulok el nagy titkot azzal, ha azt mondom, ez a kép alakult ki önről.
Sztereotípia, amivel nem tudok mit kezdeni. Ugyanakkor ilyennek kellett lennem. Soha nem akartam „roadshow-zni” a fájdalmaimmal.
Merthogy nem fér bele abban a képbe, ami kialakult a maximalista Szily Nóráról?
A maximalizmusom áldás és átok egyszerre, amit otthonról hoztam, és ami nem mindig jó. Ha az ember ilyen, akkor magával szemben sem mindig megbocsátó. De ez már intim szféra, legalábbis nekem.
Mert akkor nehezebb befelé nézni? Nehezebb beismerni, ha valahol hibázott?
Ma már nem. Sőt, egyre többször nézek befelé. Ha ez nem így lenne, akkor miként is próbálhatnám megérteni a velem szemben ülő riportalanyt?
Hol tart most?
Most jutottam el arra a pontra, amikor azon gondolkodom, hogy azt a fajta kiszolgáltatott létet, amit a média jelent, hogyan lehetne stabilabbá tenni. Amikor elkezdtem dolgozni, nem volt hosszabb távra garantált a siker, szerencsém volt. Viszont ma már szeretnék kevésbé látványos dolgokban is részt venni. Felhasználni a tapasztalataimat.
Kicsit olyan érzésem van, mintha valami drasztikus lépésre készülne.
Pedig nem. Lassan kirajzolódik, hogy merre megyek majd tovább.
Most is az ösztöneire hallgat majd?
Van bennem egy kis szorongás a váltással kapcsolatban. Csernus Imre szokta mondani: ha rászánjuk magunkat egy lépére, akkor legalább van ötven százalék esélyünk arra, hogy változzon valami az életünkben, ha nem, akkor semennyi.
Elárulja, mire gondol, amikor a váltásról beszél?
Gondolatok, szavak, kommunikáció – erről szól az egész életem. Szeretek írni, de akkor is jól éreztem magam, amikor a Dove-kampányt csináltam. Ha a diplomámmal helyezkedtem volna el, talán ma az a negyvenes nő lennék, akit pszichológusként a sajtó munkatársai mindenféléről faggatnának. Viszont így, hogy a másik oldalon ülök, pontosan tudom, mit jelent negyvenesnek lenni a médiában. Sokat gondolkozom, hogy mi, mit és mennyit ér. Kettős életet szeretnék – pörgést a szakmámban, és mellette nagy nyugalmat. Például, hogy ülök egy balatonfelvidéki ház teraszán, ahonnan ellátok a végtelenbe. A nap süt, én pedig írok.
És mit ír?
Interjúkat, jegyzeteket, talán az évek alatt felgyülemlett gondolatokat is.
A blog ma egy nagyon trendi dolog.
Fejemben van! Bár még nem próbáltam. Látom az új technológia fejlődését, és tudom, hogy muszáj lépést tartani, korszerűnek maradni. Az internet kihagyhatatlan. Nincs mese, el kell érni, hogy az ember összekeverhetetlen és lecserélhetetlen legyen – az lehet garancia a fennmaradásra. Hitem szerint a „Szily Nóraság” talán jelent valamit. Abban is biztos vagyok, hogy ez volt az egyik oka annak, hogy kampányarc lehettem. A sokszínűséget, az egyediséget tisztelem, képviselem.
A cégneve és a rendszáma is árulkodó, mindkettőben helyet kapott a 13-as szám. Babonás?
Kicsi koromban a babonák megijesztettek. Aztán elkezdtem szembe menni velük, és rájöttem, hogy így az életem is könnyebb lett. A 13-as a szerencseszámom lett, például 13-án született az egyik fiam.
Jellemző, hogy szembe megy azzal, amitől fél?
Igyekszem. Például imádom a halászlevet és egy alkalommal sikerült úgy félrenyelnem egy szálkát, hogy majdnem sebész kellett. Amint túl voltam a dolgon, azonnal elmentem egy vendéglőbe, és ismét rendeltem egy tányérral, nehogy rögzüljön a félelmem. Ellenben, amikor részt vettem egy palackos merülésben és bepánikoltam, utána eszem ágában sem volt újra visszamenni, de lehet, hogy majd…Vagyis a helyzettől függ.
Miről álmodik Szily Nóra?
Nehéz erre konkrétan válaszolni, mert még mindig tanulom önmagam. Tudom, hogy nem tudom könnyen elfogadni és elengedni érzéseket, emlékeket. Főleg azért, mert hajlamos vagyok a melankóliára. De próbálom nevelni magam. Hiszem, hogyha pozitívan gondolkodom, akkor bevonzhatok dolgokat, és így az álmaim is könnyebben valóra válnak.
Ezek szerint hisz a gondolat teremtő erejében. Miben még?
Hiszek a kételyben, az elmélyülésben, és a sokféle igazságban. A válásomról él bennem egy film, de a másik félben is ott lehet egy másik történet ugyanarról, a kettő mögött rejtőznek a szubjektív igazságaink. Az elmúlt évek hatására elfogadóbbá váltam. Megtanultam, hogy ne mondjak azonnal véleményt egy-egy dologról, és ne higgyem, hogy valami megkérdőjelezhetetlen. Nyitott vagyok és kétkedő.
Válások, a gyermekeit egyedül nevelő nő – ismét eljutottunk a kemény nő szerepéhez, aki megtanulta a fájdalmait, sérelmeit magában tartani.
Ha jól belegondol, ez is egyfajta skatulya. Egyik oldalon nem jó, hiszen kevesen tudják, hogy mi zajlik és zajlott bennem, de ma már tudom mindezt arra használni, amire jó. Sokan, sokfélét gondolnak rólam, és a gondolatok mögött valahol ott vagyok én is.
Nem tudott meggyőzni arról, hogy olyan életet él, amilyenre kislány korában vágyott.
A magánéletemet valóban nem így képzeltem el, de talán a sors valamilyen szinten kárpótolt a szakmai sikerekkel. Nem arról álmodom, hogy a balatonfelvidéki házban egyedül üldögélek majd. De tudom, hogy nehéz találkozni egy olyan valakivel, aki hasonlóképp megégette már magát, ugyanúgy lobog a munkájáért, vagy vágyik a csendre épp úgy, mint én. Most azon igyekszem, hogy észrevegyem a boldog pillanatokat, próbálok éberen élni. Mindez persze nem azt jelenti, hogy egyedül vagyok.
De azt igen, hogy sokkal óvatosabb lett.
Nem vagyok tele sebekkel, ma már nem. Sőt, hiszem, hogy velem jó lenni, de ezt inkább másoktól kellene megkérdezni. Csupán arról van szó, hogy se a lelkem, se az életem nem átjáróház.
Akkor most megkérdezem: milyen valójában Szily Nóra?
Egyfajta kettősség van bennem. Nem nagyon foglalkozom azzal, hogy melyik jegynek mik a jellemzői, de azt tudom, hogy a Kos hajlamos arra, hogy fejjel menjen a falnak. Számomra sem jelentett mindig akadályt, ha egy fallal találtam szemben magam. Ha rosszul érzem magam egy kapcsolatban, akkor nem vagyok hajlandó csak azért kompromisszumokat kötni, mert az egyedüllét szorongató. És a mártír szerepe is távol áll tőlem. Szeretek odabújni ahhoz, akit szeretek. Huncut, bújós kiscica is vagyok. De felelős vagyok másokért is, így ennek függvényében hozok döntéseket. Engem nem lehet kalitkába zárni. Az tud megtartani, aki, ha éppen arra van szükségem, el is tud engedni. Édesanyám egyszer azt mondta: a legtöbb problémát majd az okozza az életemben, hogy én hármasával veszem a lépcsőfokokat. Ha valaki velem együtt indul el fölfelé, akaratlanul is lemaradhat, mert nem biztos, hogy tudja tartani a tempót. Igaza volt. Egy olyan társra van szükségem, aki velem együtt tud szaladni és megpihenni – élni, égni és lobogni…
EZO Élet Magazin
Nem is hinnéd, hogy mennyi közös van benned és a hírességekben! Elég csak a csillagokra nézned, és máris megtudhatod, hogy ugyanolyan lelkes és intenzív személyiség vagy-e, mint Julia Roberts, vagy esetleg egy természeténél fogva intuitív és analitikus szűz, mint Beyoncé. Bármi is legyen a csillagjegyed, bőven akad olyan sztár, aki szintén ugyanannak a jegynek a szülöttje, mint te. A sztárhoroszkóp kiváló útmutatás lehet számodra is, és ha egy-egy konkrét problémára keresel megoldást, akkor sokat tanulhatsz a celebek történeteiből. Fedezd fel rejtett képességeidet és ismerd meg jobban magad a sztárhoroszkóp segítségével, hívd asztrológusainkat, vagy tudj meg még többet!
Mi az EZO.TV?
Az EZO.TV az egyik legmegbízhatóbb jós-tanácsadás illetve jóslást nyújtó internetes közösség. Több mint 10 éves fennállása óta az EZO.TV már 4 milliónál is több jóslást, rituálét és megannyi tanácsadást bonyolított le telefonon. Sokaknak segített megtalálni az utat, megadni mindazokat a válaszokat, melyek jobbá tették az életüket. Amit kínálunk, az sokkal több, mint jövendőmondás, mi segítünk megtalálni az életutad, a boldogságod! A megnyugvás, a sikeres élet, a boldogság csak egy telefonhívásnyira van tőled.
Több mint 100 jós, tisztánlátó, asztrológus és álomfejtő közül választhatsz, és biztos lehetsz benne, hogy a legjobb jósokkal fogsz kapcsolatba kerülni. Hívd megbízható és elhivatott jósaink egyikét még ma! Minden beszélgetés bizalmas, a legbiztonságosabb formában beszélhetsz a problémáidról, anélkül, hogy az illetéktelen fülekbe jutna. Bizalmas és biztonságos, egyenes válaszok valódi jósoktól, 100% elégedettség!