Miller Zoltán sokáig kereste a saját útját, olykor drasztikus fordulásokkal. Szárnyalásai és mélyrepülései segítették hozzá önmaga minél teljesebb megismeréséhez. Az út során szerzett tapasztalatairól, konfliktusai vállalásáról, a siker zálogát jelentő kudarcairól, a válságok túléléséről és frissen kibővült családjáról is vallott olvasóinknak.
– Nagy utat járt be az eddigi élete során. Kitört operaénekes szülei árnyékából, művészileg, emberileg egyaránt beérett. Korán nősült, fia született, elvált, majd új életet kezdett: most újra boldog. Mennyiben segítette a lelki fejlődését az ezotéria?
Konkrétan soha nem foglalkoztam ezotériával, de vallom, hogy változik a világhoz való hozzáállásunk. Ez határozza meg a hitvallásunkat, azt, ahogyan másokat és magunkat megítéljük. Ha azt kérdezi, hogy hiszek-e a sorsszerűségben, azt tudom mondani, hogy ha az ember hoz egy döntést, és amellett kiáll, a sors meghozza majd számára a lehetőségeket. Csak akkor következnek be dolgok, ha készen állunk arra, hogy megtörténjenek velünk. Nem hiszek a véletlenekben, biztos vagyok benne, hogy mi irányítjuk a sorsunkat. A sors önmagában azt teljesíti be, amit belefektettünk az életbe, amit letettünk az asztalra. Kizárólag a nagy erőfeszítésekkel végzett munka hozhatja meg az áhított eredményeket.
– Említene erre egy konkrét példát az életéből?
Prózai színészként kezdtem a pályámat, később lettem popénekes. Egy időben szép sikereink voltak az Emberek zenekarral, rengeteget turnéztunk, hetente három-négy fellépésünk is volt. Akkoriban gyakran playback technikával léptünk színpadra, ezért kijöttem az ének gyakorlatból. Aztán amikor legközelebb énekelnem kellett élőben egy rendezvényen, olyan ideges és feszült voltam, hogy a fellépés nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna. Akkor megfogadtam, hogy változtatni fogok az életemen. Tervbe vettem, hogy külföldön fogok énekelni. Elkezdtem keményen gyakorolni, dolgozni az ügy sikeréért. Nem sokkal később egy éven át Duisburgban énekeltem a Nyomorultak című musicalben.
– Könnyű annak, aki jó géneket kapott, és tehetséget örökölt a szüleitől…
Ez így igaz, ugyanakkor önmagában a tehetség kevés a sikerhez, gyakorlás nélkül nem juthat a felszínre. Megfelelő hozzáállás, alázat, megbízhatóság, akarat – azaz kőkemény munka – nélkül nincs igazi siker. Én sem voltam mindig olyan, amilyen ma vagyok. Komoly mélyrepüléseket kellett megélnem ahhoz, hogy kiteljesedhessek. Mi színészek a boldogságunkból is profitálhatunk éppúgy, mint ha teljesen padlón vagyunk. Csak a középszerű, langyos élet nem használható semmire.
– Akkor önöknél otthon állandóan „műsor” van?
Dehogy! Imádom a nyugalmat! Persze, gyakran hülyéskedünk Dávid fiammal és Ildivel, a párommal. Néhány hónapja megszületett a kislányunk is, Emma, szép családi életet élünk. Dávid rendszeresen jelen van az életünkben, nagy álma volt, hogy kistestvére legyen. Sikerült neki megadni. Az apaságomban sokat változtam, fejlődtem. Amikor Dávid született, szinte mi magunk is gyerekek voltunk az édesanyjával. Úgy is mondhatnám, két nagy és egy kicsi gyerek élt akkor együtt. Büszke vagyok a fiamra, jól tanul, sportol, kitartó, remek humora és felelősségtudata van. Sajnos kevesebb időt tölthetek vele, mint szeretnék. Emmát felnőtt fejjel, számos tapasztalattal gazdagodva kaptam, s naponta nyomon követhetem a fejlődését, ami igazi ajándék
– Hisz az asztrológiában?
Bevallom, nem olvasom rendszeresen az előrejelzéseket. Persze vannak alapvető jegyek és elvek, és a szeretteimről tudom, hogy ki hova tartozik. A kisfiam Bika, Bak aszcendenssel, Ildi Bak-Ikrek, Emma Kos, Nyilas aszcendenssel, én pedig Nyilas-Bak vagyok. Általában igaz, amit a horoszkópok velem kapcsolatban írnak, ettől függetlenül az ember dolgozhat a saját jellemén. Alapvetően türelmetlen, lobbanékony természet vagyok, de az elmúlt egy évben sikerült mérsékelnem a hirtelen haragomat, mert – nem akarom ismételni magamat, de – sokat dolgoztam rajta.
– Kizárólag a negatívumaink leküzdésén kell dolgoznunk?
Természetesen a pozitív vonásainkon éppúgy. Érdemes picit befele is figyelnünk, megkérdőjeleznünk dolgokat, elgondolkodnunk önmagunkon, az életünkön. Átgondolnunk, mit miért tettünk. Ha úgy adódik, akár le is szidom magam, de ha megérdemlem, dicsérni is szoktam. Egy ideje már nem vállalok el minden felkérést, képes vagyok nemet mondani, elhárítani munkákat pusztán azért, mert úgy vélem, hogy az adott pillanatban – akár mentális vagy más okból – nem tudom az általam elvárt szintű produktumot kihozni magamból.
– Talán túl erős a megfelelési kényszere?
Gyerekkoromban folyamatosan másoknak feleltem meg. Mindig Miller Lajos operaénekes fiaként kellett viselkednem. Ügyeltem arra, hogy ne legyek kihívó, szemtelen, hogy bármi történik is, illendően viselkedjek. Később, lázadó kamaszként azonban már nem akartam jó kisfiú lenni. Kitört belőlem az évekig elfojtott indulat, és sokkal rosszabbá váltam, mint amilyen valójában voltam. A gimnáziumi éveimet a vadság jellemezte, élveztem, hogy megmutathatom önmagamat, a valódi énemet. Ennek az lett az eredménye, hogy én lettem a gimnázium legrosszabbul érettségiző diákja.
A Nyilas egyenes, őszinte ember, így én is tele lettem konfliktusokkal – s a későbbi életem során is sokszor voltak súrlódásaim a környezetemmel. Az sem tett jót, hogy a mások véleménye alapján alakítottam ki magamról a saját önképemet, s hogy ebbe felnőttként is hajlamos voltam beleszaladni. Sokáig kerestem a saját utamat, olykor drasztikus fordulásokkal. Gyakran letompítottak, lefedtek, de ezek a „takarások” idővel felpattantak. Az élet, a közben szerzett tapasztalások – szárnyalások és mélyrepülések – lassan-lassan hozzásegítettek a valós énem megismeréséhez.
– A színház az élet tükre, önnek segített szembenézni magával?
Nem, inkább összezavart. Szellemi és lelki szinten, színészként valóban az a dolgom, hogy megnevettessek és megríkassak embereket. Hogy örömet okozzak, emocionális élményeket adjak nekik. Ám ilyen minőségemben nem kell felelősséget vállalnom a tetteimért, önmagamért. Sajnos ma már egyre kevésbé sikerül emberi történetekkel szíven találni a nézőket, ezért kezdtem el egy másik utat is járni. Távolodom a színháztól, a művészetektől.
– Milyen ma Miller Zoltán, harminchét évesen, kétgyermekes apaként?
Kezd ahhoz az emberhez hasonlítani, akivé mindig is szerettem volna válni. Most jó úton van, amire nem volt könnyű rátalálni. Először másokat hibáztattam a kudarcaimért, áthárítottam a felelősséget. Aztán rájöttem, hogy ennek semmi értelme. Ma már nem kesergek, nem időzöm a múltban, hiszen azt tisztelni kell, de nem szabad túl sokáig benne lenni, különben nem lesz jelenünk és jövőnk. A legnagyobb felismerés magammal kapcsolatban az volt, hogy képtelen vagyok bizonyos emberi és szakmai kompromisszumokra, pontosan tudom mik azok, amelyek vállalhatatlanok számomra. Alkalmatlan vagyok a bulvárhős szerepre, taszít a külsőségekkel teli, felszínes nyomulás. Számomra mindig fontos volt, hogy miért énekelek el egy-egy dalt, sosem akartam, hogy rutinná váljon a művészetem, nem kívánom sörfesztiválokon zokogva énekelni a Fantom nagyáriáját. Üzleti vállalkozásba fogtam; továbbra is emberekkel foglalkozom. Ma a legnagyobb trend az egészség, illetve annak megőrzése. Elszomorító, hogy a hazai lakosság 96 százaléka civilizációs betegségekben hal meg. Ezen érdemes és kell is változtatni. Úgy hiszem, erre van értelme menni. Mindig bíztam a megérzéseimben, legutóbb a lemezem megjelenése kapcsán is. Tudtam, hogy nem veszíthetek, csak őszintének kell lenni. Abban minden benne van: a harcaim, a kudarcaim, az örömeim, a bánataim. Az önpusztításom és az életszeretetem. A kiégéseim és az újrakezdéseim.
– Ha már megemlíti a kudarcait, állítólag egy időben gyakran a pohár fenekére nézett.
Nem tagadom, volt egy időszak az életemben, amikor rengeteget jártam bulizni, és sokat ittam. De mindig tudtam, ez csupán múló állomás az életemben. Elgondolkodtatott: meddig és milyen áron járható ez az út. Gyakran összetévesztjük a tapasztalatot a tanulással. A tapasztalat önmegismeréshez vezet, bölcsességet, az élet megbecsülését adja. De hogy ebből tanulunk-e, az a következő akadálynál fog kiderülni. Az élet szeret játszani velünk, de én akkor saját erőmből másztam ki a gödörből.
– Kerüli, vagy vállalja a konfliktusokat?
Egyrészről nem szeretem, de ha kell, vállalom. Egyesek kifejezetten konfliktuskeresők, a spirituális világ őket nevezi energiavámpíroknak. De a konfliktus vállalása és kezelése során derül ki, ki mire alkalmas.
– A válása után tervezte, hogy másodszor is megnősül, ám közvetlenül az esküvő előtt mégis másképp döntött. Mi engedte ennyire bátornak és őszintének lenni?
Az akkori párom ezt nem így minősítette… A korai házasságomban megtapasztaltam valamit, és észrevettem a hasonlóságokat. Tanultam a hibáimból, úgy gondoltam, nem követhetem el még egyszer ugyanazokat a baklövéseket, ezért döntöttem úgy, hogy inkább visszalépek az esküvőtől. Most, hogy beszélünk róla, hangosan gondolkodom: mi az, hogy hiba? Nem is jó szó ez, inkább pillanatnyi mély gödörnek nevezném. Mi az, hogy kudarc? A szükséges kudarcok a sikereink kulcsai, zálogai. Most olvasom Brian Tracy Töréspont című könyvét, amelyben arról ír, hogy napi szinten élünk meg különféle válsághelyzeteket, amelyekben döntéseket kell hoznunk. Egy ember jellemét és jövőjét az határozza meg, hogy hogyan kezeli ezeket.
– Anno Németországban elkezdett tőzsdézni. Mi maradt mára ebből az érdeklődésből?
Ne higgye, hogy a pénzvilág messze esik a művészetektől. A tőzsde sem más, mint az emberi élet leképezése. Ugyanúgy megvannak a maga törvényszerűségei, mint a létünknek. Ha hozok egy rossz döntést, lefele megy az életem. Ha viszont hozok egy jót, felfelé fut az index. Visszaesések, új lendületek, zuhanások és kikapaszkodások. Ahogyan az életben is, a válságokat túl kell élni – és a nagy túlélőké a jövő.
Ezo Élet Magazin
Nem is hinnéd, hogy mennyi közös van benned és a hírességekben! Elég csak a csillagokra nézned, és máris megtudhatod, hogy ugyanolyan lelkes és intenzív személyiség vagy-e, mint Julia Roberts, vagy esetleg egy természeténél fogva intuitív és analitikus szűz, mint Beyoncé. Bármi is legyen a csillagjegyed, bőven akad olyan sztár, aki szintén ugyanannak a jegynek a szülöttje, mint te. A sztárhoroszkóp kiváló útmutatás lehet számodra is, és ha egy-egy konkrét problémára keresel megoldást, akkor sokat tanulhatsz a celebek történeteiből. Fedezd fel rejtett képességeidet és ismerd meg jobban magad a sztárhoroszkóp segítségével, hívd asztrológusainkat, vagy tudj meg még többet!
Mi az EZO.TV?
Az EZO.TV az egyik legmegbízhatóbb jós-tanácsadás illetve jóslást nyújtó internetes közösség. Több mint 10 éves fennállása óta az EZO.TV már 4 milliónál is több jóslást, rituálét és megannyi tanácsadást bonyolított le telefonon. Sokaknak segített megtalálni az utat, megadni mindazokat a válaszokat, melyek jobbá tették az életüket. Amit kínálunk, az sokkal több, mint jövendőmondás, mi segítünk megtalálni az életutad, a boldogságod! A megnyugvás, a sikeres élet, a boldogság csak egy telefonhívásnyira van tőled.
Több mint 100 jós, tisztánlátó, asztrológus és álomfejtő közül választhatsz, és biztos lehetsz benne, hogy a legjobb jósokkal fogsz kapcsolatba kerülni. Hívd megbízható és elhivatott jósaink egyikét még ma! Minden beszélgetés bizalmas, a legbiztonságosabb formában beszélhetsz a problémáidról, anélkül, hogy az illetéktelen fülekbe jutna. Bizalmas és biztonságos, egyenes válaszok valódi jósoktól, 100% elégedettség!