Csatornának tartja magát, amelyen keresztül beáramlik és lecsapódik a világ. Eszköz a közfigyelem felhívására, jó ügyek szolgálatára. Évekkel ezelőtt megjelent könyvében leírt gondolatait hívtuk segítségül, hogy megossza véleményét az életről – például a szeretetről, félelemről, szabadságról és biztonságról –, az ember helyéről és szerepéről, vagy éppen a halál fontosságáról. Íme Puzsér Róbert, egy kicsit másképp, mint ahogyan a tehetségkutató zsűritagjaként láthattuk.
– Hajós András azt mondta, azért nem kellett kemény kritikusnak lennie a Csillag Születikben, mert a zsűriben helyet kapott ön, akivel gyakran egyetértett. Úgy véli, ön abszolút hiteles, megmutatkozása nem szerep volt, valóban olyan, amilyennek a műsorban láthattuk. Hajós számára mindig félig tele volt az a bizonyos pohár, ami önnek majdnem üres. Jól ítéli meg egykori zsűritársa?
Nincs ellenvetésem, András jó nyomon jár. Ahhoz is képesség kell, hogy a félig teli vagy félig üres pohárra azt mondjuk, hogy az, ami. Fontos azonban, hogy a félig telit vagy a félig üreset soha ne hívjuk üresnek vagy telinek, mert az hazugság. Mi a tojás? A héja, a fehérje vagy a sárgája? Mindez együtt. Egy hasonlattal: amit a nézők a Csillag Születikben láttak belőlem, az a tojás héja. A rádióműsoraimban való megmutatkozásom a fehérje, a Forrás című könyvembe pedig a sárgája került. Ez együtt vagyok én. Szerep a tojás részéről a héja? Nem. Viszont nem csak a héja a tojás. A különböző médiaszerepek különböző attitűdöt, viszonyulást követelnek meg.
– Annak ellenére, hogy folyton hangsúlyozta, nem „legyártott műsorszám”, nem a személyiségét áruló celeb, sokan kizárólag ön miatt nézték a tehetségkutatót. „Idegesítő, de jó!” – vélekedett egyikőjük. A pontozási rendszere, a tíz legdurvább beszólása kering az interneten. Örül ennek?
Ilyesmihez nem szabad érzelmileg viszonyulni. Nyilván mindenkinek elégedettséget okoz, ha jót olvas vagy hall magáról, de nem szabad az ilyesmire összpontosítani, mert elvonja a figyelmet a lényegről.
– Mi a lényeg?
Egy bizonyos tartalom, aminek én csupán az eszköze vagyok. A nyilvánosság valamiféle szolgálatra, a közfigyelem felhívására való, nem pedig arra, hogy közlés és önértékelés nélkül, afféle sztárként parádézzunk egy nagy, nyilvános térben. Ha elkezdenék a reakciókkal foglalkozni, az már rólam szólna, miközben a közlendőm a fontos. Egyfajta csatorna vagyok, amelyen keresztüláramlik a világ. A beáradó ingereket az értelmem, az ízlésem, az erkölcsi érzékem által közléssé formálom, majd ezt követően kiárad belőlem a világ egyfajta értelmezése. Ez az én szerepem, és semmi több.
– Értem, de ettől még szabadna örülnie a sikernek.
Egy bizonyos szintnél jobban nem, mert tudom, hogy egyszer mindennek vége van. Minél nagyobb az önelégültség és az önfétis, később annál nagyobb a kiábrándultság és a pofára esés. A mérték megtartása a legfontosabb.
– Négy éve jelent meg Forrás című könyve, amelyből egyebek között megtudhatjuk, mit gondol a világról, életről és halálról. A sorokba ágyazva a lelkét, a hitét, az agya és a szíve legmélyebb bugyrait tárja az olvasói elé. Minek szánta: hitvallásnak vagy sajátos el caminonak, amelynek során elgondolkodott önmagáról és az útjáról, esetleg ennél lényegesebb volt a példamutatás, mások elgondolkodtatásának szándéka?
A kötetem személyes hitvallás. Ugyanakkor mégis egy rendkívül személytelen könyv. Arra törekedtem, hogy a személytelenség ne személynélküliség, hanem személyfelettiség legyen. A személynélküliség a kifosztott személyesség, amikor az egyéni és tudatos helyét az ösztönök örvénye, a tudat árnyékvilága veszi át. Az egyéni ember tömegemberré válik: nem az értelmét, a szellemét bontakoztatja ki, hanem az ösztönvilágát eteti. A személyfelettiség a meghaladott személyesség, amikor az ember átlépi az egyéni létezés gátjait, egyesül az összefüggővel, integrál mindent, ami közös. Átível élőtől élőig, létezőtől létezőig, ezáltal magába foglal, egyesít minden személyeset. Ez egy ember feletti szint, tulajdonképpen az isteni sík.
A könyvemet öt évig írtam, mégsem volt kész. Ezt követően három éven keresztül húztam, csiszolgattam a szöveget. Minden személyeset, csak rám jellemzőt kirostáltam belőle, hogy a közlendőm mindenkire érvényes, egyetemes lehessen.
– Gondolatait Magyar Dávid elbűvölő fotói teszik még teljesebbé, mindegyik címe telitalálat. Mi volt előbb, a kép vagy a szöveg?
Párhuzamosan születtek a fotók a szövegekkel, de a képek többsége a szentenciáimtól függetlenül készült. Dáviddal régóta jó barátok vagyunk, ő elkezdett fotózni, én pedig írni. Később felmerült, hogy párosíthatnánk a kettőt, ha már nagyrészt közös élmények ihlették őket. Némelyik kép és szöveg igen gyorsan egymásra talált, olyanok lettek, mint az egymás felé fordított tükrök.
– Az embert jelképesen egy léggömbhöz hasonlítja. Azt írja, a léggömb a gáztól felszállna, földhöz kötözött zsinege azonban visszatartja. „Ég és föld között kiegyensúlyozott lénye éppúgy kötődik az anyaghoz, és vágyik az anyagtalan után, mint maga az ember. S ha bármelyiket eléri, elveszett”. Az a jó, ha időnként picit eresztünk a lufinkon, de nem túlságosan?
Az a jó, ha a léggömbünk nem veszíti el a gáztartalmát, hanem mindig fölfelé tör. Ugyanakkor földelve van, hogy ne repülhessen el. Ha elszakad az égtől, petyhüdten alászáll és lehull, ami méltatlan az emberhez. Ez a rutinban való megrögzöttség állapota. Ha pedig elszakad a zsineg és a léggömb elszáll, az életveszélyes. Ez a szellemvilágban való anyagtalan tévelygés, a semmiben bolyongás állapota: skizofrénia. Meg kell teremtenünk az anyagi és az anyagtalan közti finom egyensúlyt.
– Az ön léggömbje most éppen hol tart?
Most sokkal közelebb vagyok a földhöz, mint amikor a könyvet írtam. A zsűrizés előtt rádiós filmmagazint vezettem, már akkor sokkal közelebb voltam az anyagi szférához. De a léggömböm soha nem ereszkedhet a földre. Ha röghöz érne, elveszítené a szabadságát, ha pedig elszakadna a zsinórja, a biztonságát veszítené el.
– Úgy tartja, csupán két alapvető igény létezik, a szabadság és a biztonság.
Olvassa tovább! A teljes interjút megtalálja az Ezo Élet Magazin júliusi számában!
Nem is hinnéd, hogy mennyi közös van benned és a hírességekben! Elég csak a csillagokra nézned, és máris megtudhatod, hogy ugyanolyan lelkes és intenzív személyiség vagy-e, mint Julia Roberts, vagy esetleg egy természeténél fogva intuitív és analitikus szűz, mint Beyoncé. Bármi is legyen a csillagjegyed, bőven akad olyan sztár, aki szintén ugyanannak a jegynek a szülöttje, mint te. A sztárhoroszkóp kiváló útmutatás lehet számodra is, és ha egy-egy konkrét problémára keresel megoldást, akkor sokat tanulhatsz a celebek történeteiből. Fedezd fel rejtett képességeidet és ismerd meg jobban magad a sztárhoroszkóp segítségével, hívd asztrológusainkat, vagy tudj meg még többet!
Mi az EZO.TV?
Az EZO.TV az egyik legmegbízhatóbb jós-tanácsadás illetve jóslást nyújtó internetes közösség. Több mint 10 éves fennállása óta az EZO.TV már 4 milliónál is több jóslást, rituálét és megannyi tanácsadást bonyolított le telefonon. Sokaknak segített megtalálni az utat, megadni mindazokat a válaszokat, melyek jobbá tették az életüket. Amit kínálunk, az sokkal több, mint jövendőmondás, mi segítünk megtalálni az életutad, a boldogságod! A megnyugvás, a sikeres élet, a boldogság csak egy telefonhívásnyira van tőled.
Több mint 100 jós, tisztánlátó, asztrológus és álomfejtő közül választhatsz, és biztos lehetsz benne, hogy a legjobb jósokkal fogsz kapcsolatba kerülni. Hívd megbízható és elhivatott jósaink egyikét még ma! Minden beszélgetés bizalmas, a legbiztonságosabb formában beszélhetsz a problémáidról, anélkül, hogy az illetéktelen fülekbe jutna. Bizalmas és biztonságos, egyenes válaszok valódi jósoktól, 100% elégedettség!