Életrajzát olvasva az az ember benyomása, hogy Stephen King bizony eleve írásra született. Hét éves korában írta első történetét, majd némi írói válság és nélkülözés után jelent meg első regénye, a Carrie. Az 1947. szeptember 21-én született író ezzel egyből be is írta magát az irodalomtörténetbe.

"Az élet kockázatos vállalkozások sorozata volt, költözködéseké, amelyek mindig rosszul végződtek. Mindig úgy tűnt, hogy a következő hely jobb lesz – lesz egy kertecske, egy fényes, új bejárati ajtó –, ahol végre minden rendbe jön. De persze soha nem így történt. A családi életünk ábrándok egymásutánjára épült: apám vágyálmaira. És ő olyan ember volt, akinek az álmai mindig szertefoszlottak" – emlékezik vissza önéletrajzi könyvében a híres tévés szakács, Gordon Ramsay, aki önmagával is kíméletlen, nem csak másokkal.

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne – véli Tamási Áron. Nagy Bandó András, a népszerű író, költő, humorista két évtizeddel ezelőtt vidéken találta meg azt a helyet, ahol valóban otthon érzi magát. Egy szeptemberi napsütéses délelőttön a festői szépségű baranyai községbe, Orfűre látogattunk hozzá, hogy megtudjuk, miért. Vendégségbe invitáljuk olvasóinkat Nagy Bandó Andráshoz.

Müller Péter „Ji-King mindennapi használatra” alcímet viselő könyve sokkal több az ősi kínai jóskönyv, a Ji-King (vagy más átírás szerint: Ji Ching, Ji Csing) egyszerű ismertetésénél. Az író megvalósítja a Ji-King eredeti célját: olyan könyvet alkot, amivel beszélgetni lehet, amitől tanácsot kérhetünk, akármilyen problémával is kelljen megküzdenünk az életünkben.

Ha a női lélek rejtelmeire vagyunk kíváncsiak, esetleg ősember módjára szeretnénk táplálkozni, vagy csupán fáj az élet és olyan megoldásra vágyunk, amire magunktól sosem gondolánk, érdemes Szendi Gáborhoz fordulni.

Az ezoterikus életvitelt élők leggyakoribb hibája, hogy mindent a spirituális életszemléletnek rendelnek alá, holott – bármilyen nehezen is megy – be kell látnunk, életfeladatunkat itt és most kell megoldanunk.

Kulka János Kossuth-díjas színésznek Önételrajz címmel jelent meg szakácskönyve, amelyben persze nemcsak a konyhaművészetéről, hanem magáról is ír. Szereti az egyszerű, jóízű fogásokat. A főzést, a színészettel ellentétben, kézzelfogható dolognak érzi. Előadások előtt alig eszik, de utánuk akár ajándéknak tekinti az étkezést, amivel színpadon jellemezni lehet azt az embert, akit játszik.

A szerző megosztó személyiség, amivel nincs is baj. Sőt, ez kifejezetten a verseskötet – mert itt bizony erről van szó elsősorban – javára válik, hiszen a rajongók úgyis beszerzik, az ellenlábasok pedig Karafiáth Orsolya neve hallatán megcsóválják a fejüket, esetleg megjegyzéseket tesznek, de nagy eséllyel ők is beszerzik vagy kikölcsönzik majd a könyvet.

Ha létezik a New Age alfája és omegája, akkor José Silva és Philip Miele Agykontroll című könyve egyértelműen az. Ebből ismerhette meg a hazai közönség az elme működését, illetve a mentális energiák mozgósítását. Generációk nőttek fel – nem mellesleg, sajátították el vagy éppen léptek az ezotéria útjára – Silva alapművével.