Vajon milyen az igazi anyák napi köszöntő?

A barlang mélyén, a tűz körül már a homo sapiens sapiens domborodó hasú asszonyának is próbálták megjósolni a többiek, hogy mikor, mekkora, milyen nemű babát fog szülni. A várandósságot mindig rengeteg babona övezte. Most, a huszonegyedik században is kérdés, hogy forduljunk-e az ezoteria felé áldott állapotban? Jósoltassunk, de kivel?

Szandit mosoly nélkül el sem lehet képzelni. Pedig mint minden háromgyerekes anyukának, időnként neki is lehetnek bánatos pillanatai.

Hangokat hall. Információkat. A keze öntudatlanul mozogni kezd, betűket formál a levegőben. Szavak, gondolatok lesznek belőle, megfejtések, egy mozaik darabkái.

„Sosem hittem a jövőbe látókban. Magamban kinevettem azokat, akik rájuk hivatkoztak, akik segítséget kértek tőlük. A saját tapasztalatom kellett ahhoz, hogy megváltoztassam a véleményemet. Ma már másképp látom a dolgokat.”

Ha egy érzelemvezérelt embernek gyereke születik, másról sem akar beszélni. Minden gondolata hozzá kanyarodik, mindent megvizsgál a kicsi szemszögéből is, egy ideig Ő az abszolút középpont.