Az emberek három csoportra oszthatók: azokra, akik biztosak benne, hogy léteznek; azokra, akik az ellenkezőjét állítják; és vannak, akik bizonytalanok.

Máig nincs válaszunk arra a kérdésre, hogy van-e élet az élet után, és ha igen, milyen minőségben, milyen formában, főképpen pedig hol? Ha pedig nincs tovább a halálunk után, akkor sem marad bennünk kevesebb a kérdés és a kétely. Lehetséges, hogy ennyi volna? 60-70-80 év, sokaknak még ennyi sem, és nem marad belőlünk semmi, csak az itt maradtak emlékeiben?

Az embereket öntudatra ébredésük óta foglalkoztatja a halál és az utána következő feltételezett élet kérdése. Valóban minden megszűnik az egyén számára a test halálával? Ki dönti el, mikor jön el az idő? Van-e Mennyország és Pokol, kell-e félnünk a hatalmas Bíró ítéletétől? Vannak, akik azt állítják, tudják a választ ezekre a kérdésekre.

Azok, akiknek halálközeli élményben volt részük, általában lélekben teljesen megváltozva élik tovább az életüket. Türelmesebbek, kiegyensúlyozottabbak lesznek. Nem félnek már többé a haláltól annyira, gyakran bátrabbakká és sokkal inkább vállalkozó kedvűekké válnak, mint azelőtt voltak. De vajon miért van ez így? Mit tapasztalhattak meg „odaát”?

A látók szerint a léleknek a halál után 48 napja van arra, hogy eltávozzon ebből a világból. Szerencsés esetben ez sikerül is, ám sokszor előfordul, hogy távozása akadályokba ütközik.

Mi vár ránk a halál után? A kérdés minden embert foglalkoztat. Nemcsak azért, mert az egyetlen biztos az életünkben a valamikor bekövetkező halálunk, de azért is, mert halottai mindenkinek vannak.

A karma mint sorsfeladat lassan már azok szóhasználatába is befészkeli magát, akik nem, vagy alig hisznek az efféle dolgokban. Most lássuk, mit jelent valójában a karma, és hogyan nyilvánul meg mindennapi életünkben!

Az már senki előtt sem titok, hogy jelenlegi problémáink életvezetési, vagy épp egészségügyi nehézségeink gyökere a régmúltban keresendő. Ezek felderítésére és kezelésre többféle módszer létezik. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy gondjaik forrása a születés előtti időszakból ered.

Az ember azóta fél a haláltól, amióta tudatára ébredt létezésének.