A ma emberének nincsenek, vagy csak alig vannak tiszta gondolatai, még kevésbé tiszta érzései. Kusza, kapkodós elméletek kavarognak a fejekben, márpedig amíg a gondolatok és érzelmek nem tisztázottak, addig a cselekedetek sem lehetnek jók.

Ha hisszük, hogy mindent Isten teremtett, ebből az is következik, hogy még a rossz dolgok is tőle származnak. De kik vagy mik egyáltalán azok a sötét hatalmak?

Mi vár ránk a halál után? A kérdés minden embert foglalkoztat. Nemcsak azért, mert az egyetlen biztos az életünkben a valamikor bekövetkező halálunk, de azért is, mert halottai mindenkinek vannak.

Sorozatunkban azok közül a jelképek közül szemezgetünk, amelyek végigkísérték az emberiség történelmét. E szimbólumok jelentése együtt alakult, formálódott a különféle népek és kultúrák életével. A harmadik részben az inkább geometriai alakzatként ismert háromszöget vizsgáljuk.

Az angyalokat legtöbbször gyönyörű szép, fényben tündöklő, szárnyas lényekként képzeljük el. De gondolt-e már valaha arra, hogy egyik rokona, barátja, munkatársa, vagy épp Ön is lehet angyal?

Azon kevés dolgok, tárgyak egyike ez, amely azt bizonyíthatja, Jézus igenis élt és egykor valóban hirdette az igét.

Néhány évtizeddel ezelőtt aligha lehetett elképzelni, hogy tömegközlekedésben, orvosi váróban, irodában, vagy akár családi körben angyalokról kezdjenek diskurálni a beszélgetőpartnerek. Ezzel szemben manapság úton-útfélen „angyalos” témákba botlunk. De kik ők valójában?

A vallások egyfajta egyetemes biztonságérzetet nyújtanak az emberek tömegeinek. Célt, értelmet adnak az életnek, a nehézségeknek is, okot arra, hogy az utolsó utáni pillanatig küzdjünk.

A „mandala” szó jelentése: kör. A kisgyermek első rajzpróbálkozásai általában körvonalak, karikagyűrűt hordunk a folytonosság jelképeként, körtáncot járunk, és még ezer szállal kötődünk a körhöz mint formához. Vonzza a tekintetünket, lelkünk képes elmélyülni szemlélésében.