Az elmúlt 15-20 év során megszületett egy olyan különleges, új generáció, amely a világ, illetve az általánosan elfogadott világszemlélet megváltoztatására hivatott. Ők az indigó-, valamint a kristálygyerekek.

Aurával az élőlények és az élettelen tárgyak is rendelkeznek. A hivatalos definíció szerint az aura színes körvonalak összessége, amit a tárgyak, illetve az élőlények bocsátanak ki magukból rezgéseik által. Az emberek közül sokan képesek érzékelni ezt – ha nem is szemmel, de bizsergéssel, borzongással biztosan. De mi a helyzet a látással?

Az aura egy folytonosan változó energiamező, amely „körülöleli” a testet, és – elsősorban spirituális szinten – megvédi azt a káros külső behatásoktól. Az aurát színes körvonalak képezik, amiket az élőlények bocsátanak ki magukból rezgéseik által.

Nem. És a sajátomat sem. Jelentősen rontanám a kutatásokat, miszerint mindenki képes az aura-látásra, csak hagyni kell felszabadítani az elfojtott képességeket. Ez közvetlen következménye annak a materialista életszemléletnek, ami gátolja és elnyomja a tudat fejlődését.

Csakrák, aurafotók, kis színes körök a gerincünk mentén. Ez a hét energiaközpont, melyek működését számos másik is segíti, valóban egész testünk és lelkünk titkaira fényt derít!

Itt a tavasz, az első meleg napon elszaladunk kocsit mosatni. Ahogy a lakásba besüt a nap, máris előkerül az ablaktisztító, a függönyöket, az ágytakarókat kimossuk, porszívózunk, szőnyeget tisztítunk, port törlünk, bútorokat fényezünk. Amikor mindenütt csillog-villog minden, várnánk, hogy eltöltsön minket az elégedettség. Valami mégsem tökéletes.