Az asztrológia (csillagjóslás) kifejezés a görög asztron, csillag és logosz, tudomány szavakból áll, jelentése tehát a csillagokkal foglalkozó tudomány. Az asztrológia az ezoterika egy vetülete.

A kínai asztrológia manapság a nyugati világban is egyre többeket foglalkoztat. Ismerkedjünk most meg mi is a kínai csillagjóslás alapjaival!

A csillagok csak hajlamosítanak – a Smaragdtáblában olvasható, örökérvényűnek tekinthető kijelentés Környeiné Hermann Ágnes kötetében is igaz. A legtöbben hajlamosak egyfajta bűbájként tekinteni az asztrológiára, holott emögött a tudomány mögött évezredek tapasztalata rejlik…

Az indiai asztrológia, vagy más néven védikus asztrológia több, mint 5000 éves múltra tekint vissza. Az indiai sok mindenben hasonlít a nyugati típusú csillagjósláshoz, és persze jónéhány dologban eltér ettől. A legérdekesebb különbség, hogy a várható eseményeknél nem jó és rossz dolgok között tesz különbséget, hanem főként azt mondja meg, melyik periódus, időszak lesz könnyű vagy nehéz az életünkben.

A görög szó jelentése: „óra-kép”. Az asztrológia vizuális megjelenési formája. A horoszkóp elsődlegesen a Nap, a Hold, illetve a naprendszer bolygóinak helyzetét ábrázolja.

Az ókorban „istenítették”, a középkorban – szó szerint – tűzzel-vassal üldözték, manapság pedig újra egyre elfogaottabbá válik. Az igazság azonban, hogy az asztrológia az írott történelem minden szakaszában vegyes megítélés alá esett.

Az asztrológia tizenkét csillagjegyre, más szóval állatövi jegyre osztja fel az ekliptikát, azaz azt az utat, amin a Nap egy év alatt végighalad. A csillagjegyeket a hónapokhoz rendelik hozzá.