A természeti képződményeket évezredek óta gyakran mágikus, spirituális jelentéssel ruházzák fel a különféle kultúrkörökben. Sorozatunkban megvizsgálunk néhány földrajzi fogalmat – az ezotéria szemüvegén keresztül. Most következő részünkben nem egy földrajzi helyről, hanem a Földünket éltető csillagról, a Napról lesz szó.

Gyermekmesék rettegett hőse még ma is a boszorkány, aki nemcsak rút, de még gonosz is, és nem kegyelmez senkinek. Ismert tény, hogy a 18.-19. században számtalan boszorkányper és kivégzés történt. De vajon kik voltak a boszorkányok egyáltalán?

A ma emberének nincsenek, vagy csak alig vannak tiszta gondolatai, még kevésbé tiszta érzései. Kusza, kapkodós elméletek kavarognak a fejekben, márpedig amíg a gondolatok és érzelmek nem tisztázottak, addig a cselekedetek sem lehetnek jók.

Ha hisszük, hogy mindent Isten teremtett, ebből az is következik, hogy még a rossz dolgok is tőle származnak. De kik vagy mik egyáltalán azok a sötét hatalmak?

Mi vár ránk a halál után? A kérdés minden embert foglalkoztat. Nemcsak azért, mert az egyetlen biztos az életünkben a valamikor bekövetkező halálunk, de azért is, mert halottai mindenkinek vannak.

Sorozatunkban azok közül a jelképek közül szemezgetünk, amelyek végigkísérték az emberiség történelmét. E szimbólumok jelentése együtt alakult, formálódott a különféle népek és kultúrák életével. A harmadik részben az inkább geometriai alakzatként ismert háromszöget vizsgáljuk.

Néhány évtizeddel ezelőtt aligha lehetett elképzelni, hogy tömegközlekedésben, orvosi váróban, irodában, vagy akár családi körben angyalokról kezdjenek diskurálni a beszélgetőpartnerek. Ezzel szemben manapság úton-útfélen „angyalos” témákba botlunk. De kik ők valójában?

Az ember azóta fél a haláltól, amióta tudatára ébredt létezésének.

A zen (vagy zen buddhizmus) az egyik legvitatottabb és egyszersmind a legnyitottabb irányzat a buddhizmuson belül.