„Gyereket akarni nagy elhatározás. Ilyenkor dönt úgy az ember, hogy ezután a testén kívül dobogjon a szíve” Elizabeth Stone  

Sok évvel ezelőtt, a barátnőm lelkendezve mesélte, hogy a gyűrűjével meg tudja mondani nekem, mennyi és milyen nemű gyerekeim lesznek.

Sorozatunk első részében általános leírást olvashattunk a grafológia tudományáról és tanulmányozhattuk a színeket és azok jellemzőit. Most formákkal, ábrákkal, vonalakkal, rajzokkal és firkákkal foglalkozunk, melyből kiderülhet mit és hogyan rajzolnak a gátlásos, szorongó típusú, vagy a magabiztos, határozott jellemű emberek.

Kétrészes sorozatunkban betekintést nyerhetünk a sokakat érdeklő grafológia tudományába. Ettől persze nem leszünk grafológusok, de mindenképpen segít megismertetni minket az írás különböző jelentéseivel, formákkal, színekkel, ábrákkal, vonalakkal. Sőt, első benyomásunkat az elemzett írás alkotójáról elmélyítheti, vagy megváltoztathatja!

A cigánykártya és a cigánykártya jóslás fogalma az 1700-as években jelent meg először nyomtatásban Magyarországon, azóta többször változtak a lapok ábrázolásai. Az 1920-as években a Piatnik kártyagyárban elnyerte mai formáját ez a harminchat lapból álló csomag.

Transz. A kifejezés hallatán leggyakrabban valamilyen felfokozott idegi és lelkiállapotra asszociálunk, amellyel szélsőséges örömökre vagy bánatokra reagálunk. Az indiai jógahagyományban a transzlégzés egyfajta intenzív meditáció része, amellyel képessé válhatunk tudatunk, lelkünk megnyitására, és ezzel együtt akár transzcendens élmények megtapasztalására is.

Íme, a világ legtitokzatosabb könyve, ami Voynich-kódex néven írta be magát a köztudatba. Egy kézirat, amely makacsul ellenáll a kódfejtők minden próbálkozásának. Egy kézirat, melynek szerzőjét homály fedi, melynek tartalma évszázadok óta ismeretlen.

A tarot széles körben használatos, népszerű jóskártya, ami azonban nem a szó szoros értelemben vett jóslásra, sokkal inkább az aktuális helyzet megállapítására, egyfajta útmutatásra alkalmas. Éppen ennél a tulajdonságánál fogva kedveltebb más jóslási technikáknál.

Seneca szerint vezeti a végzet az akarót, a nemakarót pedig vonszolja, de vajon tényleg sztoicizmussal kell belenyugodnunk az elkerülhetetlenbe? Mennyire múlik rajtunk a jövőnk?