A napszemüveg öltöztet – mondják. Így igaz, ám minden bizonnyal kevesünknek jut eszébe, hogy e divatos kiegészítő viselésekor nemcsak a nap ártalmas sugaraitól védhetjük szemünket, hanem a rontás és a szemmel verés ellen is.

Az már senki előtt sem titok, hogy jelenlegi problémáink életvezetési, vagy épp egészségügyi nehézségeink gyökere a régmúltban keresendő. Ezek felderítésére és kezelésre többféle módszer létezik. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy gondjaik forrása a születés előtti időszakból ered.

Néhány évtizeddel ezelőtt aligha lehetett elképzelni, hogy tömegközlekedésben, orvosi váróban, irodában, vagy akár családi körben angyalokról kezdjenek diskurálni a beszélgetőpartnerek. Ezzel szemben manapság úton-útfélen „angyalos” témákba botlunk. De kik ők valójában?

Az ember azóta fél a haláltól, amióta tudatára ébredt létezésének.

A természeti képződményeket évezredek óta gyakran mágikus, spirituális jelentéssel ruházzák fel a különféle kultúrkörökben. Sorozatunkban megvizsgálunk néhány földrajzi fogalmat – ezúttal az ezotéria szemüvegén keresztül. Kezdjük a hegyekkel!

Nyugaton a helyzet változatlan – azaz kényelmesen, de mégis gyorsan igyekszünk a magunkévá tenni minden olyan szellemi irányzatot, filozófiát, amely „normális” esetben évtizedeket vesz igénybe. Láma Ole Nydahl munkássága is ennek jegyében telik – igen eredményesen.

Mágiát, ezen belül is szerelmi mágiát az idők kezdete óta használ az ember, hogy elcsábítsa szíve választottját. Manapság, az internet világában, amikor az emberek egyre ritkábban találkoznak személyesen egymással, még nagyobb szükség lehet efféle segédeszközökre.

Manók, tündérek, koboldok, angyalok, és még számtalan mesebeli lény legendája él közöttünk évezredek óta. Gyermekként kétségünk sincs a létezésükről, felnőttként nehezen valljuk be, ha hiszünk valamelyikben. Azt azonban kár volna tagadni, hogy életünket olykor ismeretlen segítők óvják a bajtól.

A zen (vagy zen buddhizmus) az egyik legvitatottabb és egyszersmind a legnyitottabb irányzat a buddhizmuson belül.