Nem kell ahhoz kacsalábon forgó palota, hogy valahol jól érezzük magunkat, ahogy egy gyönyörű villában sem biztos, hogy kellemes a közérzetünk. Vajon miért van, hogy egyes helyek, épületek vonzzák az embert, míg máshonnan valósággal menekülnénk?

Ki ne érezte volna már életében azt az erőt, energiát, amivel a ragyogó Nap sugara tölti fel a teremtett világot? Ezt sóvárogjuk a tél végén, de tulajdonképpen mindig, bármely évszakról legyen szó. Ezt a vitalitást, erőt azonban megteremthetjük saját bensőnkből is.

Mi vár ránk a halál után? A kérdés minden embert foglalkoztat. Nemcsak azért, mert az egyetlen biztos az életünkben a valamikor bekövetkező halálunk, de azért is, mert halottai mindenkinek vannak.

Környezetünkre akarva-akaratlanul hatással vagyunk, és persze ugyanez fordítva is igaz. Az étel, amit megeszünk, a ruhák, amiket viselünk, a hely, ahol élünk, mind-mind különböző előjelű energiákat hordoznak, más-más hatással vannak mindennapi életünkre.

A „csakra” szanszkrit kifejezés, pontos fordításban „kereket” jelent, itt azonban természetesen nem egy kocsi kerekére kell gondolnunk, hanem az éteri test körül, annak felszínén keringő energiaörvényekre.

Sorozatunkban azok közül a jelképek közül szemezgetünk, amelyek végigkísérték az emberiség történelmét. E szimbólumok jelentése együtt alakult, formálódott a különféle népek és kultúrák életével. A harmadik részben az inkább geometriai alakzatként ismert háromszöget vizsgáljuk.

Habár elsősorban női matériának tartják, a kristályok sok esetben hordoznak férfienergiát – vagy éppen távol tartják azt. Az ásványok ezen típusát évezredek óta használja hívő és „hitetlen” egyaránt. Valaki erejükben hisz, valaki pedig egyszerűen szépségükért rajong.

Ha a lélekvándorlás kifejezést halljuk, leginkább az emberekre asszociálunk. Holott az eredeti tanítás szerint minden élőlénynek, így az ember mellett a növényeknek és az állatoknak is van lelkük, következésképp ők is részt vesznek a nirvánát célul kitűző örök körforgásban.

Britannia ősi földjét emberemlékezet óta rejtélyes rajzok tarkítják. A domboldalakba vésett, időjárással, erózióval és a viharos történelemmel is dacoló óriási ember- és állatfigurák csodájára járnak, ezek keletkezését évszázadok óta legendák övezik. De vajon mi az igazság? Kiknek köszönhetjük e furcsa műalkotásokat?